A csáktornyai tanítóképezde jubileuma
Boldog emlékezetű Trefort Ágoston 1879. julius 9-én állította fel a csáktornyai tanítóképző-intézetet s azzal a czélzattal adta át rendeltetésének, hogy „benne különösen oly magyar tanítók képeztessenek, kik a horvát és vend lakosok iskoláiban, mint e nyelveket értő egyének, a magyar nyelven való tanításra alkalmaztassanak.”
Azóta 25 esztendő múlt el. E negyedszázad alatt az intézetműködése közben soha egy perczre sem tévesztette szemei elől szervezőjének czélját s 25 évi fönnállása alatt negyedfél százra rúgó tanítói nemzedéket képezett, mely lelkesedésével és hazaszeretetével fáradhatatlanul munkálkodik a hazafias érzés terjesztésében, leginkább nemzetiségi vidékeken. Itt a határszélen valóságos védelmi bástyája a magyar kultúrának.
Hogy az intézet mennyiben felelt meg e 25 év alatt hivatásának, elég rámutatni arra a hazafias gárdára, mely a muraközi horvátság és a murántúli vendég iskoláiban, sőt tovább még a tótok és szerbek között is a magyar szó és magyar érzés terjesztésén buzgón fáradozik.
De rámutathatunk egy másik irányú hivatására is, mely szerint Horvátország területére is képesít magyar tanítókat, kik az itt elsajátított horvát nyelvi ismereteik alapján, - mely nyelv ezért kötelező tantárgya a képzőnek – jogosítványt szereznek arra, hogy a Drávántúl is alkalmaztassanak, a mint tényleg eddig is ezekből az ifjakból került ki javarésze azoknak, kik a társországokban szervezett államvasúti magyar iskolákban már évek óta mint tanítók működnek.
Sajátságos véletlen, hogy épp most, a jubileum évében, nyer nagyobb arányokat az intézetnek ez irányú működése azokban a tanítói állásokban, melyek a báni kormány engedélyével az ott újonnan fölállított vasúti, pusztai, ev.ref. és a többi magyar magániskolákban, az ottani magyarság kérelmére szerveztettek – azoknak a magyar honfiaknak a megmentésére, kik a magyar birodalom déli felében legkivált ennek szlavóniai részében letelepedvén, első sorban ez iskolákban találják meg nemzetiségök föntartására egyedüli támaszukat.
Érthető tehát a kormányok gondoskodása, melyet az intézettel szemben mindenkor tanusítottak s érthető a növendékek hálája, mely a szeptember 7-ikén lefolyt jubileumon oly igaz melegséggel megnyilatkozott.
A képezdét 25 rendes növendékkel 1879 szeptember 20-ikán nyitották meg a Zrínyi-vár második emeletén. Itt majdnem egy évtizeden keresztül – 1889 február végéig – maradt, míg jelenlegi helyén a Rákóczi-utczában nem helyezték el. Itt áll mostanában egy, a város által felajánlott 12 holdas területen, körülvéve tágas, szép parktól s faiskolával, konyhakerttel, szőlőteleppel, gazdasági udvarral, szántófölddel kibővítve.
Az épület, melynek építéséhez a város 30 ezer forinttal járult, eredetileg 47,506 forintba került, de később nagy költségekkel kibővítették: Új tornacsarnokkal látták el, méhessel, gazdasági épületekkel, stb., majd pedig a folyó évben 140,000 koronát vett föl költségvetésébe a kormány, hogy az intézetet a modern követelményeknek megfelelően alakítsa át, illetőleg egészítse ki.
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!