Dtum
Login with Facebookk
1904 | Január

A kelet-ázsiai események közelebbi hatásai

Nyugtalanító hirek jönnek Koreából is.

Ott a lakosság és a benszülött csapatok közt oly nagy az izgatottság, hogy nemcsak Japán és Oroszország, hanem a többi hatalmak is szükségesnek tartják hadihajókat küldeni a koreai kikötőkbe. Az a veszély fenyeget tehát, hogy a rend és nyugalom védelmére odarendelt orosz és japáni csapatok a mindkét részen fennálló ingerültség következtében egymás ellen támadnak.


Elsőrendű fontossággal bir a dolgok fejlődésére nézve az első sorban érdekelt nagyhatalmaknak, Angliának és Francziaországnak magatartása.

Anglia ezelőtt négy évvel szövetséges szerződést kötött Japánnal, mely szerint Anglia köteles segíteni Japánt, ha Oroszországon kívül még egy másik hatalom is megtámadná. Oroszországnak is van külön szerződése Francziaországgal a keletázsiai ügyekre vonatkozólag. Anglia ás Francziaország azonban kerülni szeretnék a háborút s teljes erejükkel a béke fentartásán fáradoznak.

 

Ha pedig ez nem sikerülne, akkor arra fognak törekedni, hogy mind a ketten tartózkodhassanak a beavatkozástól.

Ily értelemben működött maga VII. Edvárd király már utóbbi párisi látogatása alkalmával. A mi monarkhiánkat ez a kelet-ázsiai viszály közelebbről nem érinti, mert nekünk, némi czukorkivitelen kívül, nincsenek jelentősebb érdekeink Japánban. De közvetve minket is érintene egy orosz-japáni háború kivált akkor, ha abba európai nagyhatalmak is belesodródnak. Érintene pedig nemcsak annyiban, hogy a háború közgazdasági és pénzügyi téren nagy rázkódásokat idézne elő, hanem annyiban is, hogy nagy mértékben kihatna a Balkán-félszigeten való alakulásokra.

 

Az a kedvező helyzet, hogy Oroszország a balkáni állapotok változatlan fentartása alapján velünk 1897 óta együtt működik, csakis annak köszönhető, hogy nagy érdekek kötötték le figyelmét és erejét Kelet-Ázsiában.

Ezért ránk nézve az volna legkivánatosabb, ha Oroszországnak ez a lekötött állapota minél tovább tartana. Ha Oroszország s távol Keleten győz, akkor megszünnek azok a tekintetek, melyek jelenleg a Balkánon békés politikára utalják. Ha pedig vesztes lesz, akkor rövid idő múlva valószinűleg ismét a Balkánra igyekszik kiköszörülni a távol Keleten szenvedett csorbát.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Japán a századfordulón
Lóczy István

1853-ban a japán uralkodó levelet kapott az amerikai elnöktől. A levélben az Egyesült Államok elnöke azt sürgette, hogy Japán nyissa meg kikötőit az amerikai hajók előtt, tegye lehetővé országa bekapcsolását a nemzetközi kereskedelmi forgalomba. A levelet a posta helyett néhány amerikai hadihajó hozta, Perry tábornokkal az élen. Japán engedett a felszólításnak, és úgy tűnt, hogy szépen elindul azon az úton, amelyen a többi ázsiai ország, amikor a fejlettebb nyugati államokkal találkozott.

Ekkor azonban jelentős társadalmi erők léptek fel az ősi hagyományok és az ország önállósága érdekében, és végül az 1867-ben trónra került Mutsuhito császár 1868-ban az ország korszerűsítését, de egyben kulturális sajátosságainak, függetlenségének a megőrzését hirdette meg, a Meidzsi (világosság, felvilágosultság) korszakát.

Ezt követően az ország gyorsan modernizálódott, a japánok legmodernebb mintákat tanulmányozták, ami csak a gazdaság, a közigazgatás, a hadviselés területén világszerte rendelkezésre állt, és habozás nélkül honosították meg a praktikus megoldásokat.

Ennek következtében a 20. század előestéjén Japán már nem áldozata, hanem tevékeny részese a világ felosztására irányuló törekvéseknek, és ennek megfelelően kerül konfliktusokba más hatalmakkal. Elsőként Oroszországgal szemben mutatkozik meg az ország elszántsága és ereje.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98