Dtum
Login with Facebookk
1904 | Február

Legújabb hadihajóink

Haditengerészetünk úszó állománya az utóbbi hónapokban három olyépitménynyel gyarapodott, melyek úgy nagyságukat, mint újszerü szerkezetüket tekintve, kiváló helyet foglalnak el.

Az utóbbi évtizedekben haditegerészetünk, melynek hajóállománya még a lissai csata idején teljesen megfelelő volt, igen elmaradt a többi nagyhatalomnak flottái mögött. Ezek rohamosan szaporitották hajóhadukat, úgy, hogy ha tengerészetünk vezetősége nem törekednék arra, hogy – a mennyire azt pénzviszonyaink megengedik – legalább a régi, elavult és rozzant hajókat újakkal cserélje fel, oly mulasztást követne el, mely partjaink hathatós védelmét háború esetén lehetetlenné tenné.

A hadiflotta újjáalakitásánál tekintettel kell lenni azon irányzatra, a melyben a többi tengerészetek haladnak. S ha figyelemmel kisérjük épitkezéseiket, azt látjuk, hogy nem csak szaporitják hajóikat, hanem mind nagyobb és nagyobbakat épitenek.

A nagy hajó előnye szembeszökő: sok és nagy ágyut lehet rajta felállitani,s erős pánczéllal védhető, több kőszenet fogadhat be, a tenger hullámzását jobban állja. Hátránya azonban, hogy igen sokba kerűl. Ennélfogva tengerészetünk vezetősége csak szerény arányokban kövtheti a többit. Mindazonáltal új hajóink nagyobbak, mint voltak a régiek.

Ha nem épitünk is 17,000 – 18,000 tonnás hajókat, mint az angolok, az éjszak-amerikaiak, japánok, de azért van már egy 10,600 tonnás csatahajónk, a *Károly Főherczeg*, melyet kiegészitéskép követni fog két másik.

A *Károly Főherczeg* csatahajót, mely az asperni győző nevét fogja fentartani tengerészetünkben, múlt év október havában, a király nevenapján bocsátották vizre Triesztben. A *Stabilimento tecnico Triestino* san-marcói hajó- és gépgyárában épűlt; a hajótest terveit a haditengerészet jeles legfőbb mérnöke, Popper Siegfried készitette, míg a gépeket Lendecke Gusztáv, a stabilimento gépépitészeti igazgatója tervezte.

Az egész épitőanyag és felszerelés – kevés kivétellel – magyar és osztrák gyárakból kerűlt ki.

Képünk elég hiven ábrázolja a hajó alakját. Hogy azonban nagyságáról, hadierejéről kellő fogalmunk legyen, felsoroljuk a fő adatokat. A hajó hoszsza 119 méter, szélessége 22 méter, merülése 7 ½ méter.

Fegyverzete: négy darab 24 centiméter öblü ágyú a hajó végein párosával tornyokban elhelyezve, 12 darab 19 centiméteres ágyú, a melyek a hajó oldalaiból lőnek ki. Ezekhez járúl még 28 darab kisöblü gyorstüzü ágyú, valamint két 45 centiméteres torpedóvető ágyú.

Védelműl a legújabb Krupp-féle rendszer szerint keményitett nickel-chrom-aczélból készűlt pánczéllapok szolgálnak, a melyek a hajó leginkább védelemre szorult részét, t.i. a vizvonalat, továbbá az oldalfalakat, ágyúállásokat, tornyokat, stb. boritják. A legerősebb pánczél 28 centiméter vastag.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
A Monarchia flottájának fejlesztése
Kántor Judit

Az 1900-as évektől Európában általános fegyverkezési verseny indult meg a nagyhatalmak között. Ennek – főleg a tudományra és a technikára nézve – voltak előnyei, hiszen a legtöbb „nagy felfedezést” a huszadik században, még ha áttételesen is, ennek köszönhetjük.

Része volt ennek a fegyverkezési versenynek az 1898-1904. közé eső költségvetési időszak hadiflotta-fejlesztő tervezete, melyben három új, nagy hadihajó építését valósították meg. A Habsburg, az Árpád és a Babenberg minden eddiginél nagyobbak voltak, egyenként kb. 18 millió koronába kerültek.

Természetesen a hatalmas hajók mellett több kisebb is készült ebben az időszakban, például a Temes és a Bodrog folyami monitorok, illetve a cikkben is említett Károly Főherceg.

A flotta intenzívebb fejlesztését gátolta az a vita, amely a katonai költségvetés körül kialakult. A fejlesztés hívei azzal érveltek, hogy egy tengerparttal is rendelkező nagyhatalomnak fel kell készülnie a tengeren folyó ütközetekre is, nem elég a parti őrség és a hadsereg védelmi célú felkészítése. A másik oldalon ezzel szemben inkább a honvédség és a tüzérség fejlesztését pártolták.

Végül egy „átmeneti” megoldás született, melyben a flotta fejlesztésre végül a Monarcia jóval kevesebbet költött, mint a többi nagyhatalom – igaz, hogy 1904-ben a teljes hadi költségvetése is alacsonyabb volt a többiekénél.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Károly Főherczeg csatahajó A Czesarevics orosz csatahajó A Szent-György páczélos vízrebocsátása A pólai új úszó-dokk
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98