A peronoszpora tapasztalás szerint a napnak jobban kitett lugasokat erősebben meg szokta támadni, mint a sűrűbben álló rövid míveléssel kezelt szőlőket, de azért a lugasokat is meg lehet a bajtól menteni kellően végzett permetezés segélyével.

Ajánlható e czélra az Aschenbrandt-féle bordói por. Az első permetezést akkor kell végezni, mikor a hajtások már 15-20 centiméter hosszúságúak, tehát május elején, a második permetezést virágzás előtt, a harmadikat pedig julius közepén. E munkálatokhoz lehetőleg borus hűs időt kell választani.
B. G. 


Ha a bor nyúlós és egyszersmind barnatörésre is hajlandó, akkor legczélszerűbb azt kádra lefejtve jól megseprűzni, aztán erősen kikénezett hordóba tölteni vissza. E hordóba hektoliterenként nyolcz gramm tiszta csersavat kell feloldani s jól elkeverni, aztán pedig ugyanannyi gelatinnal deriteni.
Vagy három hét múlva aztán megint kénezett hordóra fejtjük a bort, mire valószinűleg használható lesz, szükség esetén azonban még hektoliterenként négy gramm csersavat és nyolcz gramm gelatinnal meg lehet deriteni. Az ilyen bort inni azonban pár hónapig nem tanácsos, mert a kénezés miatt fejfájást okozna.
O. F. 


A sáfrányt hagymáiról lehet tenyészteni, melyeket juniusban ültetünk erőteljes, porhanyó talajba. A mivelés abból áll, hogy szorgalmasan gyomláljuk és kapáljuk s tartós szárazság idején locsoljuk.

A sáfrány szeptemberben és októberben virágzik. E virágokban vannak a piros szinű bibék és bibeszárak, melyek a sáfrányt adják. Ezeket a virágokból ki kell tépni s azonnal parázs fölött gyengén megszárítani, majd a teljes kiszárítás a levegőn történik meg. A sáfrányt különben ma már nem igen keresik, miért termesztésével inkább csak házi szükségletre érdemes foglalkozni.
G. M.