Budapest egyik belvárosi kis vendéglőjében november 30-ikán két fiatal ember lőtte agyon magát, a 17 éves Kelemen Sándor újpesti és a 16 éves Kassay László, a kinek Budapesten laknak a szülei.

Hajnalban négy órakor együtt tértek be a Zöld-koszoruba, s meghagyták, hogy reggel nyolcz órakor keltsék fel őket. A mondott időre az ajtón zörögtek, de válasz nem jött s így tovább hagyták aludni őket. Délben aztán eljött egy asszony a szállóba és Kassay László nevű fiát kereste, a ki megírta neki, hogy a szállodában ma éjjel öngyilkosságot fog elkövetni.

Erre betörték az ajtót, s a két ifjut ott találták halva. Agyon lőtték magokat. A hátrahagyott levélben azt mondják, hogy mindketten ugyanegy leányt szerettek, a ki azonban nem tudott köztük választani. De különben is oly jó barátok voltak, hogy nem kívánt egyik se a másik bánatával boldog lenni. Ezért meghaltak. Az egyik borbély legény volt, a másik lakatos.