Vívóink nem mennek Saint-Louisba. Kiss Géza kiküldetését az olympiai bizottság erkölcsi kötelességének tekinti.

Lapunk múlt számában már közöltük a vallás- és közoktatásügyi miniszternek azt a határozatát, melylyel az olympiai bizottság céljaira 6000 koronát folyósított, de egyúttal Mező, Gönczy, Halmay és Stankovits személyében megnevezte azokat, kiknek kiküldetésére a pénzt adta.

Mielőtt e határozat intézkedéseivel foglalkoznánk, kötelességünk csatlakozni ahhoz a hálás köszönethez, melyet a MOB. a miniszternek Nagy Béla dr. indítványára egyhangúan megszavazott. Bármi is legyen a véleményünk e dolog érdeméről, kétségtelen, hogy a miniszter a legnagyobb érdeklődéssel viseltetett az olympia ügye iránt; áldozatkészségében elment addig a határig, ameddig az államérdek megengedte. Egyáltalán nem csalódtak azok, kik benne, mint a MOB. közel egy évtizeden át volt elnökében bíztak. Ha hiba történt, azt nem odafönt követték el; a minisztert a magyar sportköröknek csak egyértelmű elismerése és hálája illeti.

Ezek előrebocsátása után konstatálhatjuk, hogy a miniszter döntése a sportkörökben nagy meglepetést, és mondjuk ki, elkeseredést okozott. Sohase voltak még a sportkörök annyira egy véleményen, mint a MOB. utolsó ülésén, hiszen minden kérdést egyhangulag intézték el. Boldogságban úszott mindenki.

Hogyne hiszen a legkiválóbb hat magyar sporterő kiküldetése látszott biztosítottnak. Ha még hozzá Sztankovits is kimehet, kinek kiváló szakismereteit, sportérdekeit mindenki elismeri, aki a versenyzők közül bizonyára kiváló szolgálatokat fog tenni: az még örvendetesebb.

Ma már világos, hogy a miniszter nem tudta, hogy a bizottságnak egyhangú határozata van arra az esetre, ha 2000 koronával kevesebb fog is a bizottság rendelkezésére állani, hogy ez esetben az egyhangú megállapodás szerint a titkár kiküldetése esik el; nem tudja azt sem, hogy Muzsa Gyula mint honorary manager elkíséri a versenyzőket. Ha ezeket tudta volna, valószínűleg nem dönt a bizottság határozata ellenére.

De most már ezen nem segíthetünk, tisztelettel tudomásul kell vennünk a döntést, céltalan lenne kutatnunk azt is hogy ki a hibás a dologban, elég lesz, ha levonjuk a tanuságokat a jövőre nézve.

Meg kell adnunk, hogy a döntés után Stankovits Szilárd titkár és Muzsa Gyula tüstént megindították az akciót arra, hogy Kiss Géza kiküldetését biztosítsák. Végig járták érdekében a pénzintézeteket és számos magánembert. MOB. pedig csütörtöki ülésén kimondotta, hogy Kiss Géza kiküldetését erkölcsi kötelességének tekinti. Az akció elég sikeresnek ígérkezik úgy, hogy e sorok írásakor Kiss Gézának kiküldetése csaknem bizonyos.

Csak egy megjegyzésünk van még a dologra: azt a gyűjtési akciót nem most, hanem hónapokkal előbb kellett volna csinálni, sok kellemetlenségtől menekültünk volna meg.