Az európai közvélemény érdeklődése a kelet-ázsiai háború iránt már erősen csökkenni kezdett, mivel új hirek igen gyéren érkeztek a harcztérről. Az április 13-iki rettentő szerencsétlenség azonban, melynek a port-arturi hajóhad egyik legnagyobb hajója a nagytehetségű Makarov altengernagygyal s egész vezérkarával – s a hajón jelen volt Werescsagin világhírű festőművészszel s több mint ötszáz tengerészkatonával együtt áldozatul esett mély hatást tett az egész művelt világon.

Oroszbarát körökben igyekeztek e nevezetes japáni siker értékét leszállítani az elfogulatlan birálók azonban egyetértenek abban, hogy a japánok most már korlátlan urai a kelet-ázsiai vizeknek s ott szállítanak partra csapatokat, a hol akarnak. Ennek meglesznek a saját következményei, - az elsők egyike valószinűleg Port-Artur eleste.

De a politikai következmények még fontosabb természetűek. Első sorban megemlítendő, hogy Khina semlegessége ingataggá vált. Még egy-két japáni siker, és meglehet, hogy Khina nyiltan a japánok pártjára áll. Ennek pedig igen komoly következményei lehetnek, különösen a khinai határ hosszában huzódó szibériai vasut biztonsága tekintetéből.

Hogy ez esetben más európai hatalmak beavatkozzanak a háborúba és pedig Oroszország javára, az nem valószinű. A franczia-angol egyezmény e tekintetben is óriási jelentőségű. Maga az a tény, hogy a francziák Angliával – Japán szövetségesével – összes Európán kivüli érdekeiket felölelő egyezségre léptek, mutatja, hogy a francziák orosz-barátsága erősen lehült. A francziák rájöttek, hogy az orosz szövetségből eddig vajmi kevés hasznuk volt, ellenben az Angliával való egyetértésnek sok hasznát vehetik.

Anglia világpolitikai helyzete is nagyot erősbödött és most már Tibetet is könnyű szerrel bevonja a maga hatalmi körébe, mivel az oroszok ezt a japán miatt békén kénytelenek türni.