Az utóbbi napokban hazai és külföldi lapokban sokat lehetett olvasni Csányi Henrik találmányáról, ki most még mindig sok technikai nehézséggel és költséggel járó villamosság előállítására igen erős új galván-elemet talált föl, mely a villamosságot nemcsak hogy olcsóbbá, hanem sokkal könnyebben és több czélra alkalmazhatóvá teszi s nagy változásokat eszközölhet a technika terén. Ha a gyakorlat is oly mértékben fogja a találmányt igazolni, mint az eddigi kísérletek után várni lehet, akkor ennek kiszámíthatatlan hatása lesz különösen a közlekedés, a gépészet és világítás terén, az ifjú magyar neve pedig egyszerre a híres feltalálók közé emelkedik.

A találmány bemutatására a magyar *Feltalálók országos egyesülete* szeptember 12-ikén rendkívüli közgyűlést tart és Csányit tiszteleti taggá akarja megválasztani. A bécsi lapok, mihelyt Csányi találmányával komolyan foglalkozta a külföldi körök, rögtön azzal álltak elő, hogy Csányi voltaképen osztrák, igazi neve Csasznek. Erre Csányi nyilatkozott egy budapesti lapban, hogy ő régi magyar családból származik, soha sem hívták Csaszneknak.

Unokaöcscse Csányi Lászlónak, kit 1849-ben agyonlőttek a pesti Ujépületben. Csányi Henrik most 23 éves, Budapesten született, a hol atyja vasöntő munkás volt a Ganz-gyárban. Az ifjú Csányi – kinek egykor vagyonos családja elszegényedett, - csak nehány elemi osztály végzett, azután géplakatos inas lett, majd több bel- és külföldi gyárban dolgozott, miközben magánszorgalomból beható ismereteket szerzett a vegytanban s elektronikában. Két évvel ezelőtt felhagyván a gyári munkával, az abaujmegyei Felső-Dobsára vonúlt leendő sógora, dr. Bárczay Gábor kastélyba, hol laboratoriumában találmányán dolgozott, mígnem az mostani tökéletességét elérte.