A Balkán-félszigetről napról-napra ujabb rémhirek érkeznek. Ezek között legborzasztóbb a konstantinápolyi u. n. szerződéses vonatnak Drinápoly közelében történt levegőbe röpitése. Egész Európában nagyon csökkentette ez a merénylet a maczedoniai mozgalom iránt való rokonszenvet, s azt a meggyőződést keltette, hogy ezek a bolgár szabadsághősök vadabbak a töröknél. A forradalmi bizottság czélja ezekkel a merényletekkel az, hogy a hatalmakat, melyek az európai béke megóvására való tekintetből vonakodnak a maczedóniai zavarokba beavatkozni, akaratuk ellenére beavatkozásra kényszeritsék. Külügyi hivatalunk közlönyei biztositják a közönséget, hogy ezt a czéljukat elérni nem fogják. Másik veszély azonban az, hogy a mohamedán lakosságnak máris tetőpontra hágott elkeseredése, melyet már most is csak nehezen bir fékezni a török kormány, végre kitör s rettenetes vérfürdőt idéz elő Maczedóniának bolgár lakossága közt.

E veszély elháritásának csak egy módja van: a lázadás gyors leverése. A török kormány komolyan törekszik is erre. Egyre több csapatot mozgósit, Bulgáriához pedig szinte fenyegető hangon tartott intelmet intéz, hogy a lázadást erkölcsi és anyagi támogatásban ne részesitse. Nehéz helyzetben van a bolgár kormány, különösen Ferdinánd fejedelem, ki a válságos időkban magyarországi birtokain időzött s csak most tért haza. Mig egyfelől Bécsből és Szentpétervárról a harczias bolgár elemek erélyes megfékezésére intik a fejedelmet, ezek az elemek egyenesen trónját fenyegetik, ha seregét tovább is tétlenségre kényszeriti s a maczedóniai bolgár testvérek segitségére nem siet.

A balkáni helyzet roszabbodásával függ össze – komoly angol lapok állitása szerint – Edvárd angol király bécsi látogatása is és nem csupán az angol barátság kifejezése akar lenni. Ugyanezen okból hir szerint az orsz czár is korábban fogja megtenni novemberre tervezett bécsi látogatását. Az orosz közvélemény óhajtaná a beavatkozást, de mivel ebből óriási bonyodalmak származhatnának, sem egyik, sem másik kormány nem hajlandó erre; különösen pedig az orosz kormány idegenkedik ettől.

Az orosz közvélemény a szláv érdekben való beavatkozásra a Balkán-félszigetre szeretné szoritani az orosz kormányt, de az orosz kormány ezeknek a biztatásoknak nem enged, mert jól tudja, hogy a távol Keleten, Áznában sokkal értékesebb vivmányokat koczkáztatna, mint a minőket a különben is "hálátlan" bolgárok támogatásával elérhetne. Két orosz konzulnak meggyilkolása és az orosz sajtó szakadatlan ösztökélése sem volt képes az orosz kormány megingatni óvatos és nyugodt magatartásában. Ez a körülmény tartja fenn még mindig azt a reményt, hogy a balkáni helyzet komoly alakulásai ellenére el lesz kerülhető, hogy háborús mozgalmakba sodortassunk.