A zöldtrágyázás

Zöldtrágyának csakis pillangós virágú növény ajánlható, nevezetesen lóhere, luczerna, bükköny, borsó, somkóró, baltaczim, mert ezeknek az a képességük van, hogy az egyik legfontosabb növényi tápanyagot a levegőből dolgozzák fel s igy aztán a talajt is kövéritik.

E növényeket aztán, mikor virágzanak, leszántjuk, még pedig nem mélyen, hanem sekélyen. Mert ez igen nagy különbség.
Egy homoki gazda pl. mig mélyen szántotta a zöldtrágyát, holdanként 7-8 mázsa rozsot kapott, a mint pedig sekélyen szántotta alá a zöldséget, attól fogva 10-11 mázsa rozsot is aratott. A zöldtrágya növényt sokan a tarlóba vetik, mihelyt csak lehet, oly hamar az aratás után, késő ősszel pedig alászántják a zöldséget, a talajt pedig a következő tavaszon szuperfoszfáttal látják el, holdanként vagy másfél métermázsát számitva.

A zöldtrágya után különben legjobb valami kapásnövényt vetni.
E trágyázásnak csak akkor van igaza sikere, ha a zöldtrágya növény sűrű és gazdag volt.
Cs. F.


A ludak koppasztása

Ezt az ismert műveletet, melyet némely vidéken tépés-nek is mondanak, nálunk rendesen a legnagyobb kiméletlenséggel hajtják végre, még pedig a tenyésztésre szánt állatoknál.

Már pedig a tépés a test teljes kifejlődését nagyon hátráltatja.
A külföldi tenyésztők az ilyeneknél egészen mellőzik is. Egy hires tenyésztő azonban azt mondja, hogy a tenyészludak a keltés után és a vedlés idejében gyengén, mennyire a tollak megengedik, egyszer megkoppaszthatók.