A képviselőháznak szeptember 29-ikére összehívott ülése oly esettel végződött, mely gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök arra birta, hogy lemondását beadja a királynak. Ez az eset abból keletkezett, hogy az ellenzék kemény bírálat alá vette Körber miniszterelnöknek az osztrák reicsrathban tett nyilatkozatait. E bírálatok folyamán többszörös felszólítás történt a miniszterelnökhöz, hogy álláspontját e kérdésben nyilatkoztassa ki.

A miniszterelnök a szept. 29-ki ülésben tette meg nyilatkozatát. A függetlenségi párt elégedetlenséggel fogadta e nyilatkozatot, mivel a miniszterelnök nem utasította vissza elég erélyesen Körber beavatkozását Magyarország katonai ügyeibe. A kormánypárt soraiból is több fölkiáltás hangzott, hogy a kormány utasítsa vissza Körber beszédét. A képviselőház már elhatározta volt, hogy a kormány megalakulásáig nem tart üléseket. Kossuth Ferencz azonban most indítványozta, hogy a Ház szeptember 30-ikán is tartson ülést s tegye vita tárgyává a miniszterelnök nyilatkozatát. Az e feletti szavazásnál nemcsak a függetlenségi párt, hanem a kormánypárt nagy része is Kossuth indítványának elfogadására szavazott.

A többség e szerint a miniszterelnök ellen szavazott, ki ennek folytán mindjárt az ülés után táviratilag beadta lemondását a királynak. A képviselőház váratlan határozata után minisztertanács volt és ebből a miniszterelnök az Ő Felsége kabinet-irodájának küldött távriratban tudatta a történteket és jelentette lemondását. Gróf Khuen-Héderváry nem utazhatott el Bécsbe, hogy jelen legyen szeptember 30-ikán a czár fogadásánál, hanem Budapesten kellett maradni a szeptember 30-iki ülésre. Hir szerint a király a czár látogatása után Budapestre jön.