Az országban immár több helyen emelt Kossuth-szobrok száma ismét szaporodott egygyel: Hódmezővásárhely város közönsége állíttatta fel. A szobor állításának eszméjét Endrey Gyula, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője vetette fel először az általa szerkesztett helyi lapban. A társadalmi testületek közül első sorban a nőegyletek fejtettek ki nagy buzgóságot a gyüjtés terén.

Tisztán a város lakosságának adakozásából mindössze 15,000 korona gyűlt össze, a város képviselőtestülete pedig Endrey Gyula indítványára 1901-ben 25,000 koronát szavazott meg a szoborra. Együtt lévén a szükséges öszszeg, a Juhász Mihály polgármester elnöklete alatt álló szoborbizottság jeles szobrászművészünket, Kallós Edét, a város szülöttét bizta meg a szobor kivitelével.

A szobor, melyet márczius 22-én lepleznek le, kiválóan sikerült művészi munka. Kossuth 3.90 méter magas bronzból öntött alakja bal kezét mellére téve, jobbját ökölbe szorítva áll, a mint szavával felrázza a népet, arczán a hazafi erélye és a lelkesedés elszántsága ömlik el. A bronzöntési munkát a Beschorner-czég végezte; a négy méter magas, faragott talapzat pátyi kőből készült. Hódmezővásárhely legszebb terén, a Kossuth-téren, a városházával szemközt állították fel a szobrot.