A Petőfi Társaság márczius 15-én ünnepi űlést tartott, melyre nagy közönség jelent meg.

A társaság elnöke, Jókai Mór, Abbáziában üdűl és onnan intézett a történelmi nap évfordulóján távirati üdvözletet, melynek befejező soraiban így szólt: "Mindazoknak, a kik a szabadság nagy feltámadásának napját hajdan velem együtt üdvözölték és még ma is ünneplik, boldog emlékezésemet küldöm. Szeretetteljes üdvözletemet az ifjú nemzedéknek, szellemi emelkedésünk tényezőinek, a Petőfi-Társaságnak, legyen őre a nagy eszméknek, erős hőse a dicsőségnek, melyet a nagy költő viselt s kivívott utódainak; erős lelket és kart adjon nektek az Isten!"

Az ülésen Herczeg Ferencz elnökölt, s megnyitó beszédében magasztalta 1848 márczius 15-ikét, mikor a halottnak vélt nemzet "egy világrész borzongó ámulata közepette kikelt kriptájából." A megnyitó beszéd után Ferenczi Zoltán "A szabadság eszméje és Petőfi" czímen emelkedett hangú felolvasásban rajzolta Petőfinek szabadságharczbeli szereplését.

Szávay Gyula "Vitézi ének Rákóczi Ferenczről" czímű székfoglaló költeményét olvasta fel élénk tetszés közben. Vértesi Arnold is hatást keltett "Szegény ember" czímű hazafias rajzával, melynek meséje a szabadságharcz korában játszik.