A „Svájczi Építészek Lapja” írja, hogy a zürichi „Magneta részvénytársaság” Fischer Márton zürichi lakos találmánya szerint készült „Magneta” nevezetű órákat gyárt.

A találmány folytán elkerülhetjük az elektromos órák azon hátrányát, mely a galván telep gondos felügyeletében, az áramkör folytonosságának a contactus tisztántartása által való biztosításában nyilvánul.

A feltaláló ezt olyaténképpen érte el, hogy áramforrás gyanánt egy sulylyal működésbe hozható mágneses induktort használ, melynek áramimpulzusokat előidéző tekerése szilárd. Ezen sajátságos berendezés által a contactus fölöslegessé válik.

A berendezés általánosságban a következő: A patkóalakú mágnes sarkai között egy szilárd dróttekercs van, melynek üregében tengelye körül egy lágyvasrúd, mint csatló exentricusan úgy foroghat, hogy 180°-nyi elfordulás mellett erővonalát a mozgás alsó és felső határa között zick-zackszerűleg változtatja s ezáltal áramimpulzust hoz létre, melyet ugyanazon pillanatban érez meg valamennyi, a fő-órából kiinduló vezetőhöz kapcsolt óra. Az áramimpulzus minden bekapcsolt óra szerkezetét működésbe hozza.