Békésmegye több helyén a mult héten zavargások voltak.

A megye földmives népének nagy része szocziálista, mert az ottani nagy birtokok miatt nem jut földhöz és alacsony a napszám. A zavargások Kétegyházán kezdődtek, a hol a munkásnép lármázva követelt munkát és kenyeret és csendőröknek kellett közbelépni. 

Békés városában április 28-ikán háromszáz főnyi tömeg jelent meg Varga András biró előtt.
Tudomást szereztek arról, hogy a belügyminiszter munkáslakások berendezésére több ezer koronát adományozott a községnek és követelték, hogy ezt az összeget köztük oszszák széjjel. A biró megmagyarázta, hogy ez nem lehet, mire a tömeg Popovics Szilveszter főszolgabiró elé vonult, tőle is a pénz kiosztását követelte. Popovics megigérte, hogy a megye főispánjához haladéktalanul előterjesztést tesz segitség iránt.

A tömeg elégedetlenül szétoszlott.

De másnap reggel már körülbelül hatszázan jelentek meg. A községi biró ujra elutasitotta őket, mire a főszolgabiróság elé vonultak. Itt már azt is követelték, hogy a hatóság Wenckheim Frigyes grófot, kinek óriási uradalmai vannak a határban, szólitsa föl segitség nyujtására. A főszolgabiró csillapitotta őket és kijelentette, hogy a megyei hatósághoz sürgős előterjesztést tett. Egyben jelentést tett a főispánhoz a veszedelmes helyzetről. A tömeg azután a Wenckheim-uradalom hivatalos helye elé vonult s a tiszttartóval akart beszélni. Emperl Ernő tiszttartó azonban nem engedte őket maga elé. A tömeg izgatott s magatartásán meglátszik a bujtogatás. Kétegyházán és Kigyóson is mozgolódnak a munkások. 

Békésben a munkások e hó 3-ikán újra gyűlést tartottak.
Polgár János, a gyűlés elnöke szólt először a békési munkások helyzetéről. Popovics Szilveszter főszolgabiró helytelennek mondta a multkori zavargásokat. Lesz hidépités 30,000 korona költséggel, a kosárfonó gyárat kibővitik és száz munkást alkalmaznak benne. Addig is, mig többet kereshetnek, elégedjenek meg 35 krajczár napszámmal. Többen szóltak még arról, hogy ebből meg nem élhetnek és kivánták, hogy a nagybirtokosok az eddiginél több földet adjanak ki felesbe és haszonbérbe, a mezei munkát szabályozzák, a munkást szombaton rendesen kifizessék, a feles és harmados földek után való uzsorát töröljék el, a vasárnapi munkaszünetet tartsák meg, stb.