A horvátországi zavargások

1903 | Június

Horvátországban a zavargások csillapulnak. A rögtönitélő biróságok még sehol sem hoztek ítéletet. Az izgatás azonban hirdeti, hogy titokban már többet kivégeztek, sokat halálra itéltek. Szomoru látni, hogy e híreket elhiszik Ausztria szlávjai. Dalmácziában gyászünnepeket tartanak. Szlovén, cseh, lengyel hazafiasan szánakozik. Ausztria horvát nemzetiségű képviselői a czivilizált világhoz fordulnak keserves jajszóval a horvát testvéreket sujtó kegyetlen magyar zsarnokság miatt. Körber osztrák miniszterelnök is hiába ismételte a bécsi képviselőházban elég nyomatékosan, hogy nincsenek horvát vértanuk.

Valóban, a horvát rögtönitélő biróságok eddig csak a kiragasztott hirdetésen szerepelnek. A hirdetéseket több helyen bepiszkolták; aztán a hatóság ujra felragasztotta. A bán arczképének elégetése napirenden van, és a nemzeti gyász a kivégzettekésr és elitéltekért. Horvátországban, Dalmácziában és az osztrák szlovén helyeken fekete fátyolt viselnek a vértanukért.

E közben a magyar korány türelmesen állitja helyre a megrongált táviró és telefon drótjait.

A tengerparti községekben minap lefolyt zavargásokról csak most jönnek részletesebb hírek. Eddig lehetetlen volt a hiradás, mert elvágták a táviródrótokat. Bribirben a tüntetés Jellasich halálának évfordulóján kezdődött. Akkor megtámadták a községházát, letépték a bár arczképét és megsemmisitették; betörték az ablakokat. Három napon át megismétlődött az a zavargás, a melyben a háztulajdonosok és kereskedők is részt vettek. Noviban megtámadták a postahivatalt és más épületeket. Letépték a magyar föliratot és bemocskolták a magyar czímert. Kilencz embert tartoztattak le. Susákon a statáriumot hirül adó összes plakátokat telefirkálták a bánt gyalázó kifejezésekkel. Fuzsinében május 22-ikén a zavargás alkalmával az egyik tüntetőt, a ki a csendőrök segítségére érkezett katonák vezénylő hadnagyát meg akarta támadni a katonák szuronyaikkal megsebesitették a lábán. Az illetőt azután elfogták, de miközben a csendőrök elkisérték, a nagy vérveszteség következtében meghalt.

Bukkari község elüljárósága jelentette, hogy 24-ikén virradóra ismeretlen tettesek letépték a postahivatal épületén alkalmazott magyar czímert és a postaszekrénykéket, valamint a postakocsit bemocskolták. Imoski város lakossága gyászruhát visel. A templomban gyászistentisztelet volt. Azután népgyülést tartottak, a melyen a polgármester és a plébános beszélt. Gyülés után a nép a főtérre vonult és elégették gróf Khuen-Héderváry bán képét.

Pünkösdi zavargás Zágrábban. Pünkösd első napján egy ausztriai szlovén népgyülésből 25 tagu küldöttség érkezett Zágrábba, a hol a vasúti állomásnál nagy néptömeg várta. A rendőrség, a midőn az embertömeg folyton nőtt, s kőzáport kezdett rázuditani jelzőlövéseket adott, hogy segitséget kaphasson. A tömeg félremagyarázta a lövéseket és megtámadta a rendőrséget; majd az egyetem elé vonult, hol már rendőrség és csendőrség várta és feloszlatta. A tömeg ezután szétoszlott és a városban tüntetett, míg aztán a katonaság vonult ki, mely elzárta az utczákat és helyreállitotta a rendet. Csaknem az egész helyörség talpon állt, még a tüzérséget is kivezényelték. A tüntetők sok ablakot bevertek. A lovasrendőrség több helyen nem avatkozhatott bele, mert a tüntetők az utczatorkolatokat dróttal elzárták. Számos letartóztatás történt, a letartóztatott zavargók közt sok nő is van. Az idegenek, kik az ünnepre Zágrábba utaztak, a zavargások folytán sietve elhagyták a várost.

A statárium kihirdetése úgy látszik megtette hatását mégis. A forrongás fő helye, a Fiume melletti Susak és Bukkari azóta csöndes. A horvát partvidéki lakosság már érzi a zavargások következményeit. A lakosság ugyanis az idegenek után él, kik ott nyaralnak. Czirkvenicza látogatói magyarok csaknem kivétel nélkül. Zenggben is sok magyar van nyáron. A többi tengerparti helyeken sem kerestek eddig nyári lakásokat. Czikvenicza már a hatóságát kérte, hirdesse ki, hogy ott rend van.