Karagyorgyevics Péter elfoglalta Szerbia trónját, ünnepélyesen és rendben. A mik történtek, arra sűrű fátyol borul. Ugy látszik Oroszország sem ragaszkodik már hozzá, hogy a gyilkolások bünöseit megbüntessék. Péter király is azt mondta, hogy neki nem lehet azzal kezdeni uralkodását, hogy ellentétbe jöjjön a törvényhozással, mely még trónralépte előtt a haza érdekében tett szolgálatért elismerését fejezte ki a hadseregnek. A hadsereghez intézett proklamácziójában egyetlen szóval sem emlékezik meg a véres eseményekről.

A király a trónját az összeesküvésnek köszöni, hogyan léphetne hát föl ellene. Azok az udvarok, melyek a királygyilkosság elkövetőinek megbüntetését követelték, szintén lecsöndesültek, mert belgrádi követeik utján arról értesültek, hogy a büntetést természetesen bűnper előzné meg és a tárgyalások során a vádlottak leleplezésekkel állanának elő, melyek nem volnának a monarkhikus elvek előnyére. A megölt királyt a legsulyosabb vádakkal illetnék. Péter király tehát a bevégzett tények titkait nem vizsgálja és Avakumovics forradalmi kormányát megtartja.

Péter király utja országába. Kilencz esztendeit lakott Karagyorgyevics herczeg Genfben. Junius 23-ikán este utazott el onnan a skupstina küldöttségével. Bécsben várta a belgrádi polgárság küldöttsége, az ottani szerb lakosság és szláv ifjuság. Tizórakor ért ide a vonat. A király az üdvözlésekre rővid választ olvasott föl.

A király különvonatát Bécsből a küldöttségek számára berendezett második vonat követte. Éjjel mentek át Magyarországon. Budapesten egy külvárosi indóháznál, Kőbányán állt meg a vonat félórára, hogy szénnel, vizzel ellássák. Kőbánya szerb sertéskereskedői nagy számmal gyültek össze junius 24-ikén hajnali 3 órára; megjelent itt Barlovácz budapesti szerb konzul is a kisérethez. Az egybegyült szerbek lelkesen és hosszan zsivióztak, de a király nem mutatkozott, a mi az ünneplőket egy kissé lehangolta. A király csak Ujvidéken jelent meg az ott várakozó sokaság előtt a kocsi ablakánál. Már ekkor felöltötte katonai egyenruháját s ugy fogadta a szerb lakosság zajos üdvözlését. Háromnegyed 9 órakor robogott el Belgrád felé a király vonata.

A király bevonulása Belgrádba. A szerb főváros kitelhető pompát öltött junius 24-ére, a bevonulás napjára. A házakat földiszitették, föllobogózták, diadalkapukat emeltek. A lakosság messze környékről összesereglett. Mikor a Száva hidján a vonat átrobogott, megdördültek az ágyuk.
Feltünő volt, hogy a király elé a 6-ik ezredet rendelték ki disz-századnak, ugyanazt, melynek tisztjei a vérengzést elkövették.