Gázfénynyel végzett kisérleteket ír le a „Gardener Chronicle”-ben I. I. Willis, melyeket L. C. Corbett végzett egy üvegházban 1895-99-ben salátával, retekkel, tormával, spenóttal; a kisérleteket igen nagyszámú növénynyel végezték, így salátából 10,000 példánynyal.

A mesterséges fényben növesztett növények nagyobbak, nehezebbek, húsosabbak és gyorsabban nőnek, mint a közönséges feltételek közt lévők, így pl. 46 éjjel mesterséges fényben nőtt 400 növény 31.1 kg-ot nyomott, ugyanannyi természetes fényben nőtt csak 25.5 kg-ot. Reteknél csak a levél fejlődött jobban, a gyökérre a mesterséges fény kevés hatással volt, de a spenót sokkal gyorsabban és nagyobbra nőtt. A torma nem adott súlyra nézve több gyümölcsöt, de a növények a rendesnél 8-18 nappal hamarább virágoztak, s az egyes gyümölcsök súlyosabbak voltak a rendesnél. A czukorrépa torzsája, meg a répa czukortartalma nagyobb volt, de a rendes föltételek között nagyobb, nehezebb répa termett.

A fény behatása átlag 3.6-4.9 méterig volt legnagyobb (a fényforrástól való távolság) és 7.3 m-ig volt észrevehető. A gázizzófénynek káros hatását éppen nem tapasztalták.