A művésztelep fennállásának első évében már körvonalazódni látszott, kik azok a mesterek, akik elkövetkezendő festői működésüket Szolnokhoz kívánják kapcsolni.

Ezt reprezentálta az egy éves működést demonstráló kiállításuk is. Két tematikus vonal már az első évben kialakul: egyik az itt élő emberek figurális ábrázolásai, valamint a Zagyva-parti tájélmények realista megjelenítése.

A harmadik vonal a hagyomány útját követi a népi életkép ábrázolásokban.

A tárlat anyagának legszebb munkái közé tartozott Vágó Pál két portréja, Bihari Sándor életképei, Olgyai tizenkét tájképe.

Itt volt Fényes Adolf már más kiállításokon is szereplő „Napszámosa”. Fényes Adolf fejében már az első évben megfogant a „Szegényembersors” ciklikus megfestésének terve. A nagyméretű művek között több apróbb méretű tájábrázolást helyeztek el Vaszary és Ébner festészetéből.