Biztatóbb gazdasági hirek
Ez időszerint rendkivüli fontosságu a magyar gazdára nézve: mikép alakulnak a vámviszonyok.
Mert jó részben ettől függenek az árak; szőlészetünkre nézve pedig majdnem életkérdés az olasz borvám-egyezménynek további fenmaradása, vagy megváltoztatása. Az utóbbi időkig meglehetős komorak voltak kilátásaink mindkét tekintetben, legújabban azonban nagyot javultak kilátásaink s olyasmik jöttek közbe, melyek reményt nyujtanak a helyzet javulására.
Lássuk először is a gabonavám kérdését.
E tekintetben tudjuk, mikép határozott a német birodalmi gyűlés, nevezetesen a külföldi gabonákra oly magas vámtételeket szabott, hogy a bevitel jövőre szinte lehetetlen lesz. Ez pedig nagyon sujtaná a magyar mezőgazdaságot is, mert eddig egyik legtekintélyesebb piaczunk, nevezetesen a sörárpára nézve, Németország volt.
Azonban javunkra nem várt fordulat bekövetkezése igérkezik.
Ugyanis a legujabb hirek szerint nehány bajor sörgyáros akar hazánkban megtelepedni s üzemét itt folytatni. Eme gyárosok roppant mennyiségű sört és malátát adnak el a külföldre, s anyagul a kitünő és olcsó magyar árpát használták, melyhez most már az új vámtörvény miatt alig juthatnának s kénytelenek volnának a drága német árpával dolgozni, a mi nyereségüket felettébb megcsökkentené. Ezért akarják gyáraikat hazánkban felállitani. Egy nagy társaság alakult is már, melynek megbizottai a napokban Budapesten jártak s miután a magyarországi viszonyokat kedvezőnek találták, Vácz és Káposztásmegyer közt, hol a viz czéljaikra kitünően alkalmas, több sör- és malátagyárat fognak minél elébb épiteni. Ha pedig néhány bajor czég hazánkba telepszik, akkor sörárpánkat ezek mind feldolgozzák s további kivitelre nem szorulunk.
Egyéb gabonanemüink kivitele Németországba korántsem olyan fontos, mint a sörárpáé.
De lehet rá kilátásunk, hogy a többi gabonaféleinket sujtó német vám nyomásán is könnyiteni fog országgyülésünk és kormányunk valamikép. A német olajmagvakat ugyanis mi kellően megvámolhatjuk, minek következtében itthoni olaj-növényeink termelése fog felvirágozni s pótolhatja ezt a kárt, a mit buzánk, rozsunk, stb. kivitelének csökkenése folytán szenvedtünk.
A mi az olasz borvámtételt illeti, mely ellen annyit panaszkodtak szőlősgazdáink –
erre nézve kijelentette Széll Kálmán miniszterelnök, a képviselőház decz. 22-iki ülésén, hogy már megtette az intézkedéseket a közös külügyi kormánynál az iránt, hogy az olasz borvámzáradék mielőbb felmondassék s a fölmondás deczember végén csakugyan meg is történt. Ha az olcsó olasz borok nem özönölhetnek be hozzánk, akkor nyugodtan nézhetünk hazai bortermelésünk felvirágzása elé.
Az olasz lapok ugyan fenyegetőznek, hogy a mi terményeinkre fognak viszonzásul nagy vámokat vetni –
de ettől alig tarthatunk, mert hiszen tőlünk Olaszországba csak lovat és fát szállitanak be, melyekre az olaszoknak okvetlen szükségük van s e czikkeket sehol oly olcsón nem kaphatják, mint nálunk, tehát ezekért jövőben is ránk lesznek szorulva s a magas vámokkal csak maguknak ártanának.
Végül még egy jó hirrel zárjuk be sorainkat.
Nevezetesen végre beteljesedik a gazdák ama régi vágya is, hogy olcsó marhasót kaphassanak. 1903 február 1-től fogva métermázsánként hat koronáért kapható lesz az olcsó denaturált só az ország egész területén, még pedig nem mint eddig csak őrölve, hanem kősó alakjában is.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!