Egy orvosi szaktekintélyünk, a kit megkérdeztünk, a következőkben ismertette az elhunyt pápán végzett orvosi műtétet, mely a mellhártyagyuladás folytán a mellkasban meggyült savós izzadmány kiszivattyúzásából állott.

A mellkas csapolása, ha alkalmas pillanatban ejtik meg, enyhítheti a beteg állapotát, véget vethet a lassú felszívódás által okozott láznak, sőt teljes gyógyulást eredményezhet.

Az operácziót többnyire a Potain-féle készülékkel hajtják végre, melynek rajzát itt adjuk, A)-nál egy szivattyú van, mely által a B) edényben légüres tér idéztetik elő. melynek szívó hatása folytán a mellüregbe szúrt csövön (úgynevezett szúrócsap vagy trokár) át a folyadék kiürül.

A betegek félig felültetik, vánkosokkal megtámogatják, karját felemelik, az illető helyet – többnyire oldalt az 5. és 6. borda között – alaposan megtisztítják, majd kokainnal érzéketlenné teszik. Czélszerű előbb kísérletet tenni Pravaz-féle fecskendővel, vajjon van-e ott csakugyan folyadék meggyűlve, mint a hogy ezt XIII. Leónál is tette Mazzoni és Lapponi.

Ha van folyadék, akkor a szúrócsappal 3-4 czentiméter mélyen belehatolnak, a D) csapot megfordítják, a mikor is folyadék a B) edénybe ömlik. A folyadék kieresztését időről-időre, ha szükséges, szabályozni kell s e czélra a D) csapot időnként elzárni, hogy a beteg megpihenhessen. Így különösen, ha köhögési rohama jön, vagy ha az érverése gyorsúl.

Mihelyt a műtét véget ért, a tűt gyorsan visszahúzzák s a kis nyílást rögtön elzárjuk kollodiummal.
XIII. Leó pápa esetében az első műtét alkalmával nyolczszáz gramm folyadékot csapoltak le, a mi nem valami nagy mennyiség.

A javulás nem volt tartós. A mellhártya folyadéka újra meggyülemlett, igen kedvezőtlen jelenségek kíséretében. Ez még további műtétet tett szükségessé, mely alkalommal több mint egy liter folyadék csapolódott le. Utána ismét jelentékeny megkönnyebbülés következett be. De hiába, a pápa magas életkora nem bírt daczolni a további komplikácziókkal.