A napszúrásról
Általános és mély részvétet keltett ország szerte az a szerencsétlenség, mely Bileknél julius 20-án a komáromi 12-ik gyalogezred katonáit érte,kik körűl napszúrás miatt tizenöten meghaltak, számosan pedig súlyosan megbetegedtek.
Hogy mi legyen voltakép a *napszúrás* - arra nézve lapunk egyik orvos munkatársa a következő ismertetést adja:
A *napszúrás* tulajdonképen helytelen kifejezés, mert nem csupán a forró napsugaraknak hatása folytán származik az ezen elnevezéssel illetett, sokszor halálos baj, hanem okozhatja ezt általában nagy melegnek behatása a testre; így észlelték pékeknél, kazánfűtőknél, stb.
Keletkezéséhez a szervezet gyengesége, nemkülönben a szervezetet gyengítő tényezők (hosszas, fárasztó gyaloglás, szeszes italok erősebb hsználata, stb. ) tetemes mértékben hozzájárúlnak.
A forró napsugarak és általában a nagy meleg hatása folytán a szervezetben több rendbeli elváltozás keletkezhetik, a melyeket összességükben az orvostudomány még nem is ismer eléggé. Az azonban bizonyos, hogy egyrészt az agyban jönnek létre elváltozások, másrészt a testhőmérsék is többnyire erősen fokozódik.
A fejet, főleg a tarkót érő nagy meleg befolyása következtében az agyhártyák bővérűekké, sőt – bár ritkán – lobosakká lesznek; a nyúltagyban levő, a légzést és a szívműködést szabályozó középpontok eleinte – néha nagyon rövid időre – izgatott állapotba jutnak, majd hüdöttekké válnak.
A test hőmérsékletének szabályozására szolgáló egyes agyrészeknek megváltozott működése folytán a test hőmérséke néha rendkívül magasra (42ş C) emelkedik; ebben azonban része van már annak is, hogy a testben a hőtermelés ilyenkor rendes, sőt többnyire fokozott (példáúlfárasztó gyalogláskor), ezzel szemben pedig a test és a környező levegő közötti csekély hőkülönbség, de talán egyéb okok miatt is, a hőkibocsátás csökkent s igy a testben melegfelhalmozódás jő létre.
A betegség maga többféle módon nyilvánúlhat, a szerint. Hogy milyen az illető egyén szervezete, továbbá a szerint, hogy a meleg főleg cak a fejét érte-e, vagy pedig az egész testét. Sokszor jirtelen, mintegy villámtól sújtva, esnek össze a betegek: a légzés és a szívműködés felmondják a szolgálatot. De azért az ilyen esetek nem mindig halálosak, neha már nehány nap alatt helyreáll az egészség.
Máskor lappangva kezdősik a betegség: az illető szédűl, feje fáj, hányási ingere van, esetleg félrebeszél, hőmérséke emelkedik; majd a légzése nehézzé, később hörgővé lesz, az érverés szapora, utóbb szabálytalan.
Nem érdektelen tudni, hogy a napsugarak vagy a nagy meleg okozta ártalom néha csak órák múlva jelentkezik, az illetők sokszor már régen pihennek az árnyékban, hűvösebb helyen, mikor a betegség rajtuk kitör.
A mi végűl a gógyítást illeti: első feladat természetesen oly körűlmények közé juttatni a beteget, hogy a napsugarak, illetőleg a nagy meleg ne gakorolhassanak rá továbbra is kros befolyást; azután hideget alkalmazzunk (hideg vízzel leöntés, hideg fürdőbe helyezés, jéggel dörzsölés); a fejlre, főleg a tarkó tájára, mert hogy itt vannak a légzés és a vérkeringés középpontjai, hideg borogatást rakunk; ha szükséges, a csökkent szivműködést fokozzuk erős fekete kávéval, alkoholtartalmú italokkal.
Egyébként pedig gondoskodunk róla, hogy a beteg minél elébb orvos kezébe kerűljön, mertcsak ez képes a beteg és a betegség egyéniségéhez mérten a további teendőket megállapitani és végezni.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!