A válság megoldásának idejére és módjára nézve ez idő szerint tökéletes homály uralkodik politikai köreinkben. Még a kihallgatáson volt államférfiak s a jelen kormány tagjai is merőben tájékozatlanok e tekintetben. Augusztus 24-ikén a tervbe vett kihallgatások véget értek, a nélkül, hogy azoknak valami látható eredménye észlelhető volna. Ezek után a király a lemondott, de az ügyeket ideiglenesen még mindig vivő kormány tagjai közül fogadta gróf Khuen-Héderváry miniszterelnököt és Darányi Ignácz földmivelési minisztert. Hogy véget érhet-e ezen a héten a válság még a király elutazása előtt, az nagyon kétséges. A legnagyobb nehézség nem is abban van, hogy kikből fog megalakulni az új kormány, hanem a szóban forgó katonai kérdésekben.

Hogy egy oly óriási testületben, minő a hadsereg, mélyreható változtatásokat rögtönösen, minden előkészités nélkül eszközölni lehetetlen s lehetetlen lenne még akkor is, ha az uralkodó bizonyos engedményekre elhatározza magát, - azt minden komolyan gondolkozó ember belátja. A mostani válságnak sulyos jellegét épen az adja meg, hogy még abban az esetben is, ha bizonyos megállapodások jönnének létre a szóban forgó katonai reformokra nézve, azoknak végrehajtása csak hosszabb idő alatt lehetséges.

A sürgős elintézést kivánó állami ügyek pedig, minő az ujonczozás, a költségvetési meghatalmazás, illetőleg maga a költségvetés s a közgazdasági politika terén megoldandó feladatok, már hosszabb késedelmet el nem türnek.