A pápaválasztás kérdése egész Európát foglalkoztatja. A közös külügyminiszterium egyik tekintélyes sugalmazott lapja azt irja, hogy a leggyakrabban emlegetett pápajelöltek közül Oreglia, Vanutelli és Gotti kilátásai az utóbbi napokban csökkentek, Rampolláé emelkedett. De azért Rampolla megválasztása még mindig valószinűtlen. A félhivatalos lap e nyilatkozata kétes szinben tünteti fel azt a világgá bocsátott hirt, mintha a mi közös külügyi hivatalunk kijelentette volna, hogy Rampollával szemben kizárási – veto – jogával élni nem szándékozik.

Azonban Rampolla államtitkár ellenséges magatartásától sokan kellet eltürnünk s többek közt az ő befolyásának tulajdonitják azt is, hogy most csak egyetlen magyar bibornok van, igy hát nagyon is valószinűtlen volna vele szemen a kizárási jogról való lemondás. Különben a kizárási kivánságot nem is jelentik be előre s mindenesetre szokatlan eljárás volna, ha a közös kormány hamarább nyilvánitaná szándékát, sem mint Rampolla megválasztása valószinűvé válik. Az eddig követett szokás az volt, hogy az illető kardinális a ki azzal volt megbizva, hogy uralkodója kizárási jogát gyakorolja, csak akkor nyilatkozott, mikor a kizárni óhajtott személyiség megválasztása valószinűvé lett.

A kizárási joggal különben épen nem ritkán szoktak élni. Igy a mult századi hat pápaválasztás alkalmával Ausztria négyszer, Spanyolország pedig kétszer élt egyes pápajelöltek ellen a kizárási joggal.