Az országos Polgári Iskolai Tanáregyesület idei közgyűlését Fiuméban, julius hó 5-ikén és 6-ikán tartotta meg, melylyel kapcsolatosan több tanúlmányi kirándulást rendeztek Fiume környékére, továbbá Polába, Triesztbe, Velenczébe, Adelbergbe és végűl egy nagyobbat, 24 napra terjedőt Olaszország nevezetesebb városaiba.

Ezen alkalomból bemutatjuk a közgyűlésről felvett csoportképet. E közgyűlés és a vele kapcsolatos kirándulások eredményükben túlhaladják a szokásos tanárgyűléseket és tanúlmányutatkat, mert mondhatni, politikai tűntetés volt az a magyar nemzeti eszme mellett, a magyar tengerparton.

Dr. Vio Ferencz fiumei podeszta többször hangoztatta, mennyire örvend, hogy a tanárgyűlés révén alkalma nyílik Fiumének magyar hazafiságát bizonyítani, a múlt sajnos félreértéseiből származó ellentéteket eloszlatni. A városi törvényhatóság és a tanács pedig egyhangúlag örömét fejezte ki a magyar tanárok megérkezésén, egyesűletöket szivesen üdvözölte.

A városi hatóság és képviselőtestület hazafias érzelmei kifejezésének méltó kiegészítése volt Fiume egyik legtekintélyesebb polgárának, Ossoinack Lajos lovagnak figyelemreméltó pohárköszöntője, melyben Fiumét azon nyitott résnek nevezte, a melyen keresztűl a külföld belát a hazába, melynek feladata, hogy a magyart egyesítse a nagyvilággal, ép azért nem lehet politikai viszályok fészke, hanem legfőképen közgazdasági kérdések megoldása a feladat.

Békei Ignácz fiumei állami polgári iskolai igazgató, a kirándulások rendezője, fáradságot nem ismerve, úgy Fiuméban, mint a többi városokban, előre úgy elrendezett mindent, hogy a kirándulók mindenütt barátságos, szives fogadtatásra találtak. A fiumei hatóságokkal való érintkezésben hathatós támogatói voltak Békeinek Donáth Imre miniszteri osztálytanácsos, a kormányzótanács tanügyi előadója és Dalmartello Artur városi iskolai felügyelő.

A két napon át tartott közgyűlésen foglalkoztak a tanárok dr. Ágh Géza előadása kapcsán a magyar család és iskola ügyével, hangoztatva a magyar család és iskola ügyével, hangoztatva a magyar családi nevelés szükségét, a mely az iskola munkája mellett egyetlen záloga a tanulók munkára és hazaszeretetre való nevelésének. Krammer József "A lélektan szerepéről az iskolában" czímen értekezett, melyben sürgeti a gyermek egyéniségének lélektani alapon való tanulmányozását.

Kurzenreiter Károly a természettudományok olyan tanításáról értekezett, a mely lehetővé tenné erkölcsi hatásukat, e végből történettudományi és genetikus alapon kellene tanítani ezen tárgyakat. Garády Viktor, a magyar tengerpart jeles ismertetője, "Régi magyar dicsőség a tengerpartonť" czímen fejtegette, hogy már Szent László és Kálmán királyok, majd az Anjou-házbeli királyok mily erős uralmat biztosítottak a mostan már, sajnos, mind horvát, dalmát és osztrák tengerparti városokban.

Hangoztatta a magyar tanárság nemes hivatását és kötelességét, a mely a régi dicsőség újra fölélesztésében áll. Sóváry Béla a magyar nyelv tanítását Fiuméban ismertette. Az előadások sorát Volenszky Gyula titkár rekesztette be.

  A kirándulásokat Fiume nevezetességeinek megtekintésével kezdték, majd átrándúltak Abbáziába, másnap Fiume város által bérelt hajón sétahajózás volt a Quarnero-öbölben, majd Czikveniczát is megtekintették. Innen a közgyűlésben résztvettek nagy része távolabbi utakra indúlt.

Huszár Béla