Nagyon fontos az az összeütközés, mely a czukorkérdésben és a vámtarifa tekintetében a magyar és az osztrák kormány között felmerült.
Az osztrák kereskedelmi, valamint a pénzügyminiszter Budapesten tárgyalt ezekben az ügyekben, de a tárgyalás eredményre nem vezetett, vagyis a magyar kereskedelmi és pénzügyminiszter nem volt hajlandó engedni osztrák kollegája követelésének.

Eddig 300,000 métermázsa osztrák czukrot fogyasztott Magyarország.
Ha most az osztrák czukor szabadbehozatalának útját nem állanánk, akkor nemcsak ez a 300,000 métermázsa czukor árasztaná el ismét piaczunkat, hanem a külföldön kedvezőtlenebb eladási viszonyok közé jutott osztrák czukorgyártás oly tömegeket inditana piaczainkra, hogy a magyar czukorgyártás, melyet nagy áldozatokkal emeltünk mostani fokára, néhány év alatt teljesen tönkre menne.

A gyárakba fektetett milliók megszünnének kamatozni.
Mezőgazdaságunk, elesvén a répaczukortermeléstől, szintén mérhetetlen kárt szenvedne. Böhm-Bawerk osztrák pénzügyminiszter, mikor látta, hogy a magyar pénzügyminisztert a magyar czukoripar feláldozására rá nem birhatja, sietett Ischlbe az uralkodóhoz, neki erről az ügyről jelentést tenni.

De a magyar pénzügyminiszter kötelességszerűen Ischlbe sietett s előterjesztést tett a királynak a czukorkérdésben.
Ugy látszik hogy valamikép végre is sikerült megállapodásra jutni. Az osztrák pénzügyminiszter nyilván feladta eddig merev álláspontját, mert a visszalépésre vonatkozó hirek is elhallgattak.

A vámtarifa tekintetében felmerült újabb követelésekről ez idő szerint semmi sem hallatszik.
Magyar részről ragaszkodnak ahhoz, hogy a múlt év deczember 31-én Széll és Körber közt annyi tárgyalás után létrejött megállapodásokat újabb alku tárgyává tenni s az osztrákoknak újabb engedményeket adni nem hajlandók.