Már régóta ismeretes, hogy a villámcsapás ellen teljes biztonságot nyújt valami vas- vagy általában fémszekrény, a melybe az ember zivatar idején bezárkózik. Mert ha villám éri is a szerényt, annak falán, mint jó vezetőn át fog áramlani anélkűl, hogy a belsejébe hatolna.

Ezen alapszik a közönséges villámhárító is. Ez tudvalevőleg vasrúdból áll, mely az épűleten végig nyúlva a földben végződik s ha a villám lecsap, ezen a jó vezetőn halad le, míg magát a házat, valamint a benne tartózkodókat érintetlenűl hagyja.

A villamosság emez ismeretes törvényein alapszik az Artemiev Miklós orosz tanár, a kievi elektrotechnikai intézet igazgatójának legújabb találmánya is, a ki olyan ruhát állitott össze, mely teljesen biztositja az embert a nagyfeszültségű villamos áramot vezető huzalok vagy készülékek érintése következtében könnyen beállható sérülésektől.

A találmány különben magában véve igen egyszerű. Az egész lényegében nem egyéb, mint egy finom fém-szövetből előállított ruha, a melyet a rendes ruha fölé öltenek. A szövet az erczot is fedi ugyan, de azért a látást még sem akadályozza egészen.

Hamármost a villamos áram az alakot érinti, nem az emberi testen fog átfutni, hanem a jó vezető fémszöveten, bár ha az áram igen erős, a ruha fémrészei meg is tüzesedhetnek.
Azonban mint a megejtett kisérletek bizonyitják, a fémszövet 22 Ampére erősségű áramot baj nélkűl kiáll, sőt néhány másodperczig ennek háromszorosát is.

Artemieff tanát 150,000 volt feszűltségű áramnak tette ki magát az egyik kisérlete alkalmával. Közölt képünkön ez a kisérlete van ábrázlva. Artemieff tanár a nagyfeszültségű áramkörbe kapcsolta be magát, a mennyiben jobbkezével az áramkör egyik sarkát, balkezével pedig a másik sarkát érintette. Ugyancsak ezen áramkörbe volt beiktatva egy szikraköz, melynek hossza fogalmat nyújthat a rajta átütő áram nagy fszűltségéről.

Rendes kötülmények közt ily nagyfeszűltségű villamos áram egy pillanat alatt megölte volnaa feltalálót, míg fém-szövetű ruhájában minden baj nélkűl végezte merész kisérletét.