Németországban a következő uj eltartási móddal értek el szép sikert.
E szerint igy kell eljárni: A tojásokat negyed órára 35 foku langy-meleg vizbe tesszük és megmossuk. Ezután kiveszszük a vizből és füleskosárba helyezve, 5 másodpercre forró vizbe mártjuk. Erre rögtön hidegvizbe, mig teljesen ki nem hültek. Ezen eljárás után megszáritjuk; szárazra töröljük és ládikában száraz moha, pelyva vagy hamu közé elrakjuk és száraz hüvös, de fagymentes helyen elteszszük

Ily módon a junius-juliusi tojásokat a következő télen lehet élvezni.

A forróvizbe való mártással egyrészt megöljük a penészt és romlást előidéző csirákat, melyek a tojás likacsaiban magukat megfészkelték, másrészt keményre változtatjuk a hártyát, a mely ekként a levegő behatásoktól elzárja a tojást. Pontos megtartása a leírt föltételeknek és tisztaság – az eljárás sikerének föltétele.

Az angolok mostanában kétféle uj eljárást is hoztak divatba.

Az egyik abból áll, hogy forró olajban viaszt oldanak föl és ezzel jól bedörzsöljük a tojást. A másik mód szerint tisztitott faggyúval kenik be a tojást és ugy rakják el ládikákba. Az eredményt mindkét eljárás szerint jónak mondják.