A nagy egyiptomi Sphinx, a világ legnagyobb és tán legrégibb szoborűve pusztulásnak indúl. Vagy hatvan századon át épen maradt, most pedig a modern czivilizáczió lehellete tönkre teszi.Az Egyiptomban újabban létesíett öntözési munkálatok az ország száraz éghajlatát nagy mértékben megváltoztatták, nedvesebbé tették, minek folytán az egyiptomi kőszobrok is enyészetnek indúltak.

Előbb az eső Egyiptomban hetenként átlag 15-18 napig éjjel-nappal esik. A nagyobb mérvű nedvesség, s az éjjeli fagyok a Sphinx kőanyagát gyorsan tönkre teszik. A szobor arczáról az utolsó két év lefolyása alatt oly nagy mennyiségü kő szálott le, hgy annak vonásai néhány év múlva többé felismerhetők alig lesznek. Így szintén a szobor nyaka folyton vékonyabb lesz, mikor aztán egyszer a fej is mulhatatlanúl porba fog hullni.

Így idézi elő a modern haladás ama titokteljes kőalak romlását, mely a Pharaók uralkodásának, a görög mivelődés, a római birodalom virázásának, Mahomed felléptének, a keresztes hadak és Napoleon hadjáratának tanuja volt. Már azon időben is rég fennállott, midőn Mózes Izrael fiait Egyiptomból kivezette.

A Sphinx Gizehnél Kheops nagy gúlájától egy negyed mérföldnyire áll. A sziklából faragott szobor teste oroszlánt, feje embert mutat. A test hoszsza 140 láb, a fej hoszsza a homloktól az állig mérve harmincz láb, szélessége 14 láb. A fej s a vállak kivételével az alak évszázadokon át a sivatag homokjában volt eltemetve. Az arcz kifejezése s szemek s az orr megrongálása ellenére is nyugodt méltóságával mindenkire mély benyomást tesz.

A fej mindkét oldalán széles hajdísz látszik. A sziklába vájt hosszú út a nyaktól a Sphinx kinyújtott karmaihoz vezet. Ezek hoszsza ötven láb. A karmok közt egy oltárt, egy nyugvó oroszlán szobrát és három a Sphinx melléhez támasztott hieroglifokkal elboritott kőlapot találtak, melyek ehyike tizennégy láb magas. A Sphinx valószinűleg a nap istenének megszemélyesítése volt.

A hires régiségbuvár Brugsch nézete szerint a Sphinx kora több mint 60 évszázadra tehető. A nagy gúlát 3700 évvel Krisztus születése előtt Kheops vagy Khufu király építette, vagyis ötvenhét századja. A Sphinxet azonban sokkal régebbinek tartják, mint a nagy gúlát, s ha ennél csak három századdal volna is régiebb, Brugsch számitása szerint koráthatvan századra kell tenni. Ha pedig a Sphinx-et Meneskirálynak, az első dinasztia alapítójának (4700 év Krisztus születése előtt) idejében épűltnek mindjuk, akkor korát 67 századra tehetjük.