A franczia éjszaki vasúttársaság megegyezett a „South Eastern and Chatam” angol vasúttal, hogy az idei junius 3-tól kezdve új vasúti összeköttetést létesít Páris és London között, melynek menetsebességéhez hasonló eddigelé semmiféle vasúton nincs.

Ha az ember ezen a vonalon elindúl Párisból délután négy órakor, Boulogne-Folkestone-n át, este tiz óra és 45 perczkor, vagyis hat óra 45 percz alatt Londonban lehet. Londonból, a Charing Cross pályaudvarról két óra 20 perczkor indúlva, kilencz óra 35 perczkor, vagyis hat óra 55 percz alatt Párisba érhetni.

A vasút franczia részének átlagos sebessége – vagyis beleszámítva a megállásokat s a kényesebb helyeken szükséges lassításokat – óránként 90 kilométer.

A közhiedelem azt tartja, hogy az amerikai és az angol vasutakon vannak a leggyorsabban járó vonatok, holott – mint egy franczia lap, melyből ez adatokat veszszük, kimutatja – ez tévedés, mert az elsőség e tekintetben Francziaországé.

Az amerikai Egyesült-Államokban a New-York és Buffalo között járó vonat a leggyorsabb: menetsebessége 87 kilométer óránkint. A leggyorsabb angol vonat, a London-Edinburg közötti, 84.8 kilométer utat tesz egy óra alatt.

A berlin- hamburgi gyorsvonatnak, Németország leggyorsabb vonatának csak 80.9 kilométer az óránkénti sebessége. Francziaországban a föntebb említetten kívül még a Köln felől jövő expressvonat tesz meg óránkint 90 kilomáter utat a belga határtól Párisig, sőt a páris-lillei express menetsebessége 91 kilométer.

Ez azonban csak nagyobb távolságra menő vonatoknál van így, mert Amerikában van néhány rövid vasútvonal, a melyen a vonatok ezeknél a franczia vonatoknál is nagyobb sebességgel járnak. Igy a Filadelfia és Atlantic-City közti 96.6 kilométer útat a vonat 59 percz alatt tesz meg, a mi 98.8 kilométer sebességnek felel meg.

Ehhez fogható gyorsasággal csak a Marseillee és Calais közti luxus-vonat jár, az is csak a Páris és Amiens közötti útrészen, a hol óránkint 102 kilométernyi útat tesz meg.