Irta: Vágó József

A mostani idők általánosan retográd irányzata semmiképpen sem kedvez a kereskedelemnek és iparnak s e két oly nagyjelentőségű közgazdasági tényező szabad kifejthetésének.
Minden érdeklődőnek még élénk emlékezetében állhatnak azok a csapások, amelyek e két foglalkozási ágat s azok szabadságát a közelmultban sujtották. E csapásokon nem értjük az általános világgazdasági válság folytán beállott pangást és üzlettelenséget, hanem azokat a nem gazdasági okokra, hanem tisztán kormányzati, törvényhozói és társadalmi intézkedésekre és mozgalmakra is visszavezethető hátrányokat, amelyek kereskedelmünk szabadságára háramlottak. A megrendelések gyüjtésének tilalmazása, a fogyasztási szövetkezetek tulfejlesztése, az őrlési forgalom beszüntetése stb. egytől-egyig velőig ható érzékeny csorbákat ejtettek kereskedelmünk és iparunk épségén.

S ha a retrográd törekvések beérnék legalább eddigi sikereikkel!
Erre alig van kilátás, hisz a reakció telhetetlen, elért sikerei nem elégitik ki, hanem azokon vérszemet kapva halad törekvései utján és utjában eltipor intézményeket, amelyek évtizedeken át szabad polgárok foglalkozásának és boldogulásának biztositékait alkották s alkot helyükbe olyanokat, amelyek guzsba kötik a foglalkozási szabadságot, gáncsot vetnek az érvényesülésnek és békókba szoritják a vállalkozást. Az idők méhe oly tervekkel terhes, amelyek a kereskedelmet aukciókkal és értékesitő szövetkezetekkel elimitálni kivánják, a szabad kereskedelmi tevékenység számos nyilvánulását tisztességtelen versenynek bélyegezve, megbénitani törekszenek s a kereskedelemnek egyes fontos intézményeit, pl. a tőzsdét agyonrendszabályozni stb. 

A reakció e melegágyában fogant meg a legujabb terv is.
Az ország mindenféle ellentétes érdekek miatt szétforgácsolt kereskedői és iparosai egymással kezet fogva szervezeteik utján egyhangulag vészkiltásba törtek ki és országos mozgalomba tömörültek. Arról van szó, hogy a kereskedőknek azt a jogát, amely szerint követeléseiket a könyvviteli helyük szerint illetékes biróság előtt érvényesithették, a polgári perrendtartásról szóló uj törvényjavaslat lényegesen meg akarja szoritani. Meg akarja szoritani annyiban, hogy ezt a jogot a kereskedők a jövőben csak más kereskedőkkel szemben gyakorolhassák, adósaik egész tömegével szemben azonban, akik nem kereskedők, kitessékeli őket szanaszét az országba, ám pereljen 1000 adóst 1000 különböző biróság előtt, hajszoljon föl 1000 különböző helyen különböző általa nem ismert ügyvédet, folytasson mindezekkel levelezést s hajtsa be ily módon kihitelezett áruiért járó követeléseit.