Dtum
Login with Facebookk
1902 | Március

Anglia cukorharcot indít

Nagyon fontos lett most egyszerre a czukorkérdés, a melyről, mivel az a hazai mezőgazdaságot és a fogyasztó közönséget is közelről érdekli, bővebben szólunk.

Anglia régóta rosz szemmel nézi a czukorkiviteli jutalmak rendszerét. Most pedig arra törekszik, hogy a saját gyarmataiból, nevezetesen Kanadából, Indiából stb. láthassa el magát czukorral. Most tehát azzal a követeléssel állt elő az angol kormány, hogy a répaczukortermelő államok szüntessék meg a kiviteli jutalmakat. De ezzel nem elégszik meg. Követeli azt is, hogy a czukorbevitelre vetett igen magas – körülbelül a czukorfogyasztási adónak megfelelő – vámokat szállitsák le öt koronára.

  

Miért van szüksége Angliának erre az utóbbi követelésre is?

Ha a czukorvámot öt koronára szállitják le, akkor a gyárosok nem szabhatnak itthon túlmagas árakat s igy nem lesznek képesek az angol piaczról a gyarmati czukrot kiszoritani. Világos ebből, hogy tisztán csak a fogyasztó közönség érdekét tekintve, az angol kormány követelésének az lenne egyik következménye, hogy nálunk a czukor ára alább szállana.
Az a kérdés azonban, hogy az az előny, melyet a nagyközönség abban élvezne, hogy néhány krajcárral olcsóbban kapna egy kilogramm czukrot, felérne-e azzal a nagy közgazdasági kárral, mely több száz virágzó czukorgyár bukásával, vagy jelentékeny üzemmegszoritásával, egy száz milliókra rugó kiviteli ág tönkretételével s a répaczukortermelés nagymérvű megszoritásával együtt járna.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Kiviteli jutalom
Szabóné Fricska Anna

A kiviteli jutalmat (a korabeli szövegekben gyakran kiviteli prémium) a külföldre vitt áruk után a kivivőnek (exportőrnek) fizeti az állam.
Lényegében kifelé ható vámvédelem, mert az  állam a saját polgárait előnyhöz juttatja a külpiaci versenyben.  A jutalmazott árucikk a jutalom nagyságával egyenlő mértékben olcsóbbá válik, de ugyanakkora haszonhoz juttatja a termelőt, mint az elérhető legmagasabb eladási ár mellett a nem jutalmazott áru.


Az állam a kivitelre dolgozó, fejlesztendő iparágakat részesíti előnyben.
Így tulajdonképpen azon állam fogyasztásának is kedvez, amelynek lakosai vásárolják a kiviteli jutalommal versenyképessé tett árut. Az európai államok időről időre kezdeményezik hol országonként, hol együttesen a még meglevő kiviteli jutalmak megszüntetését. Magyarországon a szesznek és a cukornak van hosszú ideje ez a kiváltsága.


Az 1888. évi  XVII. törvény a cukoradó mellett meghatározta a kiviteli jutalom összegét is: métermázsánként 11 forint adót kellett fizetni, a kiviteli jutalom (a cukor minősége szerint) szintén métermázsánként  1 forint 50 – 2 forint 30 krajcár.  A törvény a kiviteli jutalom teljes összegét is megszabta: a Monarchiában évente 5 millió forint fizethető ki.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98