A khinai császár 22-ikén fogadta Pekingben Németország, Anglia, Francziaország, Oroszország, Portugália és Japán uj követeit, kik átadták megbizó leveleiket. Khinai tisztek és katonák és egy kis csapat idegen katonaság kisérte őket a szent város kapujáig.

A fogadtatás a szent város nagy csarnokának legbelső részében ment végbe. A császár emelvényen ült. Mögötte a négy herczeg és jobbról-balról 12 méltóság állott. Az özvegy császárné nem volt látható, mert ernyő mögött ült. A kihallgatáson feltünt a császár szenvedő arcz kifejezése. Arczán nagy gyöngeség és mély buskomorság tükrödözött.

Jelentik továbbá Pekingből: Az özvegy császárné és tanácsadói komolyan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy idegen tanácsadókat alkalmaznak a közigazgatás ujjászervezésére.
Az udvar Juansikkainak évi 5 millió tael hitelt utalványozott arra a czélra, hogy 100.000 főnyi hadsereget tartson fenn Pekingben. Juansikkai, a ki tényleg gyakorolja a felügyeletet a hadsereg és a haditengerészet felett, azt javasolja, hogy Angliától kérjenek tanitókat a haditengerészet és Japántól a hadsereg részére.

Khinai hivatalnokok több, mint 100 milliónyi arany és ezüst kincset, melyet a zavarok kitörése előtt elrejtettek, sértetlenül találtak meg. A kincs kiásása több napot vett igénybe.
E közben Khinában most is a régi gyülölséggel viseltetnek az idegenek iránt. A pekingi franczia követségre érekzett jelentés szerint Julien franczia hittéritőt és két keresztény bennszülöttet január 16-án Kvanszi tartomány északi részének egyik falujában meggyilkolták.

A keletázsiai német dandárparancsnoksághoz beosztott Mutius hadnagyot őrjáraton Csunlancseng közelében, Tienczintől keletre tizenhat mértföldnyire rablók támadták meg és egy lövéssel sulyosan megsebesitették.