Az angol kereskedelmi hivatal munkaügyi osztálya most adott ki először hivatalos jelentést az angol munkásszövetkezetekről.

Ellentétben azokkal a kimutatásokkal, a melyek a szövetkezeti ügy állásáról évenkint megjelenni szoktak, ez a jelentés retrospektiv módon tárgyalja a munkások szövetkezetének kérdését és különösen ezért tart számot az érdekességre. A tárgyalt adatok 1874-ig nyulnak vissza. Ebben az évben a szövetkezetek 403.010 tagot számláltak Angliában, holott ma 1, 681. 342 tagja van a munkásszövetkezeteknek, a mi a népesség 4, 1 százalékát teszi. Még nagyobb fogalmának gyarapodása. 1874-ben ez a forgalom 15 millió font sterling értéket képviselt. 1900-ban már 68 millió font sterlinget, beleértve a manchesteri nagyban vásárló szövetkezet óriási bankforgalmát is.

A munkásszövetkezetek legnagyobb része fogyasztási szövetkezet.

A létező 1,858 szövetkezetből 1,446 ilyen természetü. A különféle szövetkezetek által előállított árucikkek értéke közel 11 millió font sterlingre rugott, a miböl egyharmad jutott a fogyasztási szövetkezetekkel kapcsolatos műhelyekre és egyharmad a szorosan vett termelőszövetkezetekre. Ez utóbbiak közül a gabonaőrlő szövetkezetek egymaguk több mint egy milllió font sterling őrleményt állítottak elő. 

A nyereségből 5 százalékot fizetnek ki a szövetkezetek üzletrészjegyek után.

A nyereségnek ezen osztalékon felüli részéből bizonyos összegeket fordítanak közcélokra és a többit mint megtérítést osztják ki a szövetkezeti tagok közt bevásárlásaik illetve fogyasztásaik arányában. Nem tagok, a mennyiben a szövetkezeti raktárakból vásárolnak, visszmegtérítésül félannyit kapnak, mint a szövetkezeti tagok. A skót szövetkezetek a nyereségben alkalmazottaikat is részeltetik, az angol szövetkezeteknél ez nem történik.