Mióta a Karagyorgyevics-család nyiltan föllépett mint Szerbia trónjának követelője és proklamácziót intézett a szerb nemzethez, egész komolysággal tünik föl az Obrenovics-család magvaszakadásának következménye.

A montenegrói fejedelem Mirkó nevü második fiát, Karagyorgyevics Péter herczeg pedig tizennégyéves György nevű fiát ajánlja Szerbiának és Európának. Nem törődnek azzal, hogy Sándor király ma még határozottan tiltakozik a neki tulajdonitott lemondási szándék ellen. Ferencz Ferdinánd főherczeg, valamint Pasics szerb politikus pétervári utját is ezzel a kétségtelenül többé el nem tagadható kérdéssel hozzák összefüggésbe. Sándor király ugyan még reméli, hogy lesz fia. Azonfelül erősen bízik népe nagy részében, mely nem hagyja Obrenovics Milos utódját. De kétséges, vajjon Sándor király reményeit osztják-e a Balkán sorsa fölött őrködő hatalmak? Annyi bizonyos, hogy Szerbia sorsát és vele együtt a Balkán nyugalmát nem lehet bizonytalanságra bízni.

A bécsi Fremdenblatt, mely külügyminiszterünk bizalmas lapja, megczáfolja, mintha monarkhiánk és Oroszország megegyezett volna a szerb trónöröklés elintézésére nézve. Sándor király 26 éves és egyenes utódok lehetősége nincs kizárva. A szerb alkotmány rendelkezései a mai helyzetre nézve nem elégségesek és ez most kezd érezhetővé válni. Szerbia mostani kedvezőtlen pénzügyi helyzete is előmozditja a fenforgató válságokat.