Holland békeajánlat a boer háboruban

1902 | Február

Londonban és Hágában e hó 4-én hozták nyilvánosságra a hollandiai kormány jegyzékét és Angliának erre adott válaszát a boer háboru befejezésére nézve. A hollandiai jegyzék csakugyan azt javasolta, hogy Anglia adjon szabad közlekedést az európai boerok képviselőinek, a kik aztán rábeszélnék a harczoló boerokat a fegyver letevésére.

Az angol kormány pedig kijelenti, hogy az európai boerokat nem tekintheti olyan feleknek, a kikkel tárgyalhat, mert a boer földön Steyn és Schalk-Burger parancsolnak csak. Ha a harczoló boerok békét akarnak, forduljanak Kitchenerhez. Az angol válasz ezzel nemcsak hogy nem vetett véget a béke reményének, de egyenesen megmutatja az útat arra. A benyomás, melyet a jegyzékváltás keltett kedvező volt, de Krüger környezete makacs kételkedéssel fogadta. Salisbury angol miniszter elnöknek február 5-iki beszéde is fokozta Krügerék bizalmatlanságát.

Megerősitik azt a hirt, hogy Franczia- és Oroszország helyeselte a hollandi kormány kezdeményező lépését, de nem hajlandó azt diplomácziai uton támogatni, mert szigoruan ragaszkodik semlegességéhez ugy Franczia-, mint Oroszország is.

Az angol képviselőházban febr. 6-án Canning kérviselő azt kérdezte, van-e alkalom, hogy az iratváltást Steyn és Schalk-Burger tudomására hozzák. Balfour, a kincstár első lordja azt válaszolja, hogy a jegyzékváltás másolatait levélben elküldték Milner főbiztosnak, a ki táviratilag azt az utasitást fogja kapni, hogy Kitchener értesitse, hogy az iratokat a harczban álló boerokkal közölje.

Megosztás:

Boer vezetők

Lóczy István

Nem egészen bizonyos ugyan, de nagyon valószinünek látszik, hogy végre, annyi vérontás után békére lépnek az angolok és a boerok. Ez utóbbiaknak vezető férfiai összegyültek tanácskozni s a béke kedvéért sok engedményre hajlandóknak mutatkoztak; s e részben követik őket az angolok is, ugy a kormány, mint az egész nemzet, mely nagyon érzi már a háboru sulyát s örömmel üdvözli már csak a szállongó béke-hireket is.

Ezuttal bemutatjuk azon boer vezérférfiak arczképeit, a kiken talán leginkább áll, hogy a békealkudozások csakugyan sikerre vezessenek.
A boerok közt legbuzgóbb szószólója s a békepárt vezére: Schalk-Burger, a ki a háboru kitörését is minden módon meg akarta akadályozni s az anglokkal való egyetértésre törekedett, a miért többször heves ellenkezésbe is került Krügerrel. Különben mindig nagy tekintélynek örvendett a boerok közt, a mit bizonyit az is, hogy 1898-ban jelölt volt Krügerrel és Jouberttel szemben az elnökválasztásnál, de kisebbségben maradt. A háboru kitörése után félretett minden ellenzékieskedést s fegyvert fogott Joubert táborában, az alvezérek egyike volt s hasonló minőségben küzdött Botha alatt Spionskopnál. Nagy hadi sikerekkel nem igen dicsekedhetett, mert – ámbár személyes bátorsága ellen kifogás sem lehetett, - seregében nem birt fegyelmet tartani, a miért aztán elhagyta a tábort s mióta Krüger Európába jött, őt helyettesiti nagy buzgósággal az elnöki székben. Népszerüsége a boerok közt nagy és szelid, emberséges voltáért az angolok is különösen becsülik.

Stezn oranjei elnök a legmozgékonyabb emberek egyike, fáradhatatlansága, erélyessége, valamint angolgyülölete még a boerok közt is szinte páratlan. Nemcsak az elnöki teendőket végzi igen ügyesen, hanem folyvást egyik vagy másik csapatnál van s személyesen részt vesz az ütközetekben. És ezért rendkivül tisztelt a boerok közt s ha Schalk-Burgerrel a békére nézve nem egyezik meg, bizonyosra lehet venni, hogy a boerok nagy része inkább őt fogja követni s tovább harczol.
Érdekes Steynről megemliteni, hogy a a háboru elején legmeghittebb tanácsadója egy magyar, csongrádmegyei származásu katonatiszt volt, a ki Cronje elfogatásáig a boerok soraiban harczolt.
Reitz a két boer állam legkiválóbb jogtudósaként ismeretes. Régebben ügyvédi gyakorlatot folytatott. A háboru kitörésekor Transzvál köztársaság szolgálatában állott mint államtitkár.

Meyer Lukács neve a háboru első időszakából élénk emlékezetben van még, midőn egyik vezérlő tábornok volt. Német eredetü ember s ezelőtt huszonkét éve vándorolt Dél-Afrikába a boerok közé, hol letelepedve, mint gazdálkodó és marhatenyésztő csakhamar megvagyonosodott és uj polgártársai közt nagy tekintélyre tett szert. Mikor a boerok a zulukkal háboruba keveredtek, ő lett a boerok egyik vezére, szerencsésen harczolt s jókora területet hóditott meg hazája számára. A mostani háboru kitörése alkalmával Meyer Lukács vezette a Natálba tört boerok bal szárnyát s 1500 emberével Symons angol tábornokot megverte és elfogta.

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!