Török reformok, balkáni ügyek
A szultán európai birodalmára nézve fontos ujításokat rendelt el, nevezetesen Maczedóniára is, mely állandó viharfészek. Az ujításokat az európai hatalmak már régen sürgették. Szerbiában is figyelemreméltó fordulat, hogy a Markovics tábornok elnökségével alakult uj kormány monarkhiánkkal akarja helyreállítani a széttépett jó szomszédi viszonyt.
Ezek a fordulatok Bulgáriát is nyugalomra intik. Már hosszu idő óta itt van az élesztője a Balkán-országoknak s itt lesz, mihelyt Oroszország akarja. A czár azonban most nagyon békés politikát kíván.
A török reformok. Ausztria-Magyarország és Oroszország közös sürgetésére a porta végre rászánta magát, hogy Maczedóniában és egész egész európai Törökországban ujításokat léptet életbe, hogy megbékítse a keresztény lakosságot, a melynek elégedetlensége okozta a minapi maczedon fölkelést is. Sok olyan dolog van az ujításokban, a mi lényegesen javítana a törökországi keresztény lakosság sorsán.
Csak az óhajtandó, hogy a reformokat végrehajtsák s ne maradjon írott malaszt, mint eddig a legtöbb török ígéret. Ausztria-Magyarország és Oroszország sürgetik a portát, hogy a reformokat megvalósítsa s a porta ígéri, hogy azokat végrehajtja.
Az ujítások szerint mohamedánok és keresztények vegyesen alkalmaztatnak a bíróságoknál. A vilajetek (kerületek) bevételeinek öt százalékát közmunkára, utak építésére fordítják. Az iskolák számát minden kerületben szaporítani fogják. A törvényszékieknek teljesen függetlenül és minden befolyástól menten kell müködniök ugy, a hogy a törvény előírja.
Ugy látszik, hogy Bécsben és Péterváron nem nagyon bíznak a törökországi állapotok javulásában. A pétervári lapok azt mondják, hogy a szultán nagyon gyakran tett efféle ígéreteket, de mindig papiron maradtak. Valószinüleg ezuttal sem lesz nagyobb értékük, ha csak komolyan nem veszik végrehajtásukat. Azt ajánlják, hogy alakítsanak egy európai ellenőrző bizottságot.
Az uj szerb kormány politikája. Deczember 6-ikáról jelentették Belgrádból, hogy Sándor király Markovics miniszterelnökhöz levelet intézett, melyben kifejtette, mit vár az uj kormánytól. A miniszterium ennek folytán programmot dolgozott ki, mely a külpolitikában az Oroszországgal való barátság ápolása mellett a jó viszonyt a többi külállamokkal, különösen pedig Ausztria-Magyarországgal, melyhez fontos szomszédi érdekek fűzik, föntartja.
A belpolitikát illetőleg ragaszkodnak az alkotmányhoz és a törvényekhez, de a szenátust, melyet csak nemrég alakítottak meg a képviselőkből álló skupatina fölé, eltörlendőnek tartja. Takarékos pénzügyi politikát is kell folytatni, hogy Szerbia kötelezettségeit a külfölddel szemben megtarthassa.
A szerb trónöröklés. Sándor szerb király mélyen sértve érzi magát azzal, hogy a czár nem fogadja őt és feleségét. A szerb trónöröklés ügyében pedig Sándor király ellenzi azt a megoldást, melyet Oroszország szeretne, a montenegroi fejedelmi családból való örököst. Erre nézve érdekes Marinkovics szófiai szerb követnek, a szerb király bizalmas emberének beszélgetése Czánkov Drágán bolgár politikussal. A beszélgetés alkalmasint a szerb királyi udvar intézkedésére került nyilvánosságra.
"Az én királyságom" – szólt Marinkovics – semmiesetre sem fogadja el az orosz udvar ajánlatát, hogy ki legyen a szerb trónörökös. Legkevésbé fog pedig beleegyezni abba, hogy valamelyik montenegrói herczeget jelőlje a szerb trónra. Szerinte Szerbiába nem is sürgős a trónöröklés ügye. A királyné minden áldozatra kész, hogy Sándor királyt természetes utód kövesse a trónon, még arra is, hogy elváljon Sándor királytól. De Sándor király abba bele nem egyeznék, hogy hitvesétől elváljon és inkább a bolgár udvar valamelyik tagját jelölné a szerb trónra.
A szerb ez a nyilatkozata a körülbelül Szerbia és Bulgária szövetségét jelentik. Sándor király terve szerint a kis Boris, Bulgária trónörököse lenne Szerbia jövendő uralkodója.
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!