Kossuth Ferencz és Széll Kálmán vitája
Kossuth Ferencz a napirend előtt a függetlenségi párt nevében szólal föl a Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés ügyében. Aggódva látja, hogy mindennap bizonyosabbá válik, hogy a német birodalmi gyűlésen a többség erőszakoskodásával néhány nap mulva elfogadják az új német általános vámtarifát. Ez a tény azzal a következménynyel fog járni, hogy Németország fölmondja azt a kereskedelmi szerződést, a melyet velönk kötött.
Németország egészen föl lesz fegyverkezve, míg Ausztria-Magyarország fegyvertelenül kénytelen lesz szembeszállni vele. Közös, általános vámtarifánk nincs ez év végéig törvényesen ujat alkotni nem is lehet, mert nincs idő rá. Nyugtalanul vár az ország valami fölvilágosítást, hogy a kormány miképen hiszi és reméli a magyar érdek megvédését. Semmi sem állja utját annak, hogy a kormány beterjeszsze az önálló magyar vámtarifát, melyet a függetlenségi párt a legnagyobb jóindulattal vitatja meg a még ez vége előtt meg is szavazná. ( Zajos helyeslés a baloldalon)
Széll Kálmán miniszterelnök : Ez a kérdés oly sokoldalu, hogy napirend előtti felszólalásban kellőképen kifejteni nagyon nehéz, főleg azért is, mert Kossuth igen fontos nemzetközi vonatkozásu dolgot adott elő. Az ily kérdésekben pedig igen nagy óvatosság és gondos megfontolás szükséges, épen az ország érdekeinek szempontjából. (Helyeslés a jobboldalon) Németországban csakugyan beállt az a fordulat, a melyről Kossuth beszél s talán nem egészen váratlanul, de sokkal gyorsabban, és ebben az alakjában előre nem látva, egészen uj helyzetet teremtett. De a míg nem tudjuk, hogy Németország miben állapodott meg véglegesen, a míg az egész helyzet minden vonatkozásában végleg tisztázva nincs, addig nyilatkoznunk nem lehet.
Még nem állott be a karácsonyi szünet, az ellenzéknek mindenkor alkalma lesz a miniszterelnököt felelősségre vonni. Ma még nem lehet azt állítani, hogy Ausztriával lehetetlen vámtarifát csinálni. A kereskedelmi szerződés fölmondására van még huszonöt nap, a tárgyalásra pedig egy egész esztendő. Annyit azonban ígér a miniszterelnök, hogy az egész gazdasági helyzet összes vonatkozásainak és azokhoz kapcsolt érdekeinek lelkiismeretes megfontolásával fog határozni. (Zajos helyeslés a jobboldalon.)
A törvény azt mondja, hogy ha nem jön is létre a vámszövetség, a szerződéseket meg lehet hosszabbítani 1907-ig, ebben az esetben a közös tarifában mindkét állam érdekeinek meg kell védve lenniök. Beszédet így végzé : Lehet Kossuth Ferencz t. barátomnak nézete, hogy az ország az önálló vámterület mellett rögtön gazdag lesz s a közös vámterület mellett pedig elszegényedik. Miután én más nézeten vagyok és gazdasági okokból meg tudom magyarázni a magam állásponját, ne mondják, hogy czélom az ország elszegényítése. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozom.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!