Báró Fehérváry Géza ismertette a katonai javaslatokat. Szükség van az új mozsárágyuk legénységgel való ellátására, valamint a csapatoknál mutatkozó hiányok pótlására. E czélra a delegáczió által már megállapított és költségvetésbe is felvett 4.300,000 koronán felül, a honvédségi szükségletet is beleértve, 600,000 korona lesz a költség. Egyébként bizalmas kijelentéseket is kíván tenni, de azokra nézve kéri a bizottsági tagokat, hogy őrizzék meg a titoktartást.

Ratkay László képviselő (a hallgatóságból) : Nem vállalok kötelességet a titoktartásra.

Báró Fejérváry Géza : Ez esetben máskor fogja elmondani a bizalmas közléseket. Most csak arra hivatkozik, hogy minden országban emelték a katonai létszámot.
Kossuth Ferencz kijelenti, hogy a közös hadseregnek semmi sem szavaz meg. Önálló magyar hadsereget követel. Enyhítené ezt a javaslatot némileg, ha a nemzet bizonyos engedményeket kapna, minők a kétéves katonai szolgálat, a magyar zászló, a magyar ezredeknek Magyarországon való elhelyezése, stb.
Komjáthy Béla kijelenti : hogy nincs oly engedménye a világnak, melyért ezeket a javaslatokat elfogadná. Ezzel megkezdte három ülést összefoglaló beszédét. A hadsereg száma 1888 óta már emelkedett 2244 tiszttel és 16,932 legénységgel. A közös hadsereg 1888-tól 1902-ig 48 millió koronával többe került, mint ígérték. Állítja, hogy a két évi szolgálat sem kerül annyiba, mint a mennyibe a szőnyegen forgó javaslatok kerülnek.
Széll Kálmán miniszterelnök: Az ellenzék egy része azért nem fogadja el a javaslatokat, mert a magyar hadsereg nem jelentkezik ezekben a javaslatokban sem. Utal arrra, hogy a 67-iki kiegyezésben benne van a magyar hadsereg, de megmondja a törvény, hogy a magyar hadsereget ugy érti, mint az összes és egész hadsereg kiegészítő részét és hogy már 1867-ben közös hadsereget alkottunk meg.