A Messze Norvégia nagy irodalmi ünnepet ült e hó 8-ikán, a mely napon Ibsen mellett legnagyobb irója, Björnson, betöltötte 70-ik születése napját. Az ünneplés zaja átcsapott egész Európára, részt vett benne minden mívelt nemzet, de leginkább a németek, a kiknek irodalmára kevés modern irónak volt akkora hatása, mint Björnsonnak.

A norvégek ünnepe már e hó 7-én kezdődött díszelőadással a krisztiániai nemzeti szinházban, az előadás után nagy esti ünneppel, melyen a diákok kantátát énekeltek a költő dicsőitésére s ezernyi aláirással ellátott és a legjelesebb skandináv művészektől illusztrált üdvözlő feliratot nyujtottak át neki.

November 8-ikán nemzeti ünnepet tartottak egész Norvégiában, melynek fénypontja a Krisztiániában tartott nagy ünnepi lakoma volt. Nemzeti jutalmat is nyujtottak át az ősz költőnek, a ki tanítók segélyezésére szolgáló alapítványúl tette le ezt. Németországnak is majd minden szinházában Björnson egy-egy darabját játszották ez nap s országszerte ünnepelték a rokon nemzet kitünő fiát.

Az a rendkívüli tisztelet és népszerűség, melyet Björnson nemzete részéről élvez, működésének kétféle irányában leli magyarázatát. Mint író és költő ő tette tejessé a norvég irodalomnak a dán hatástól való függetlenítését s nemzete szellemét irodalmi magaslatra emelte, a norvég irodalmi nyelvet önállóan kifejlesztette.

Más részről mint politikus vezérszerepet vitt nemzete azon harczában, melyet a velük egy királyi korona alatt élő svédek hegemóniája ellen vivtak s a mely most már a két nemzetnek lehető legteljesebb politikai és közjogi elkülönödésével nagyjából véget ért.

E harczban a norvég nemzeti igazgatás terén Björnson nagy tűzzel és hatással szólalt fel; igazgatásaiért számüzetést is szenvedett. Most a győzelem idején kétszeres melegséggel övezi élete alkonyát a nemzet hálája.

Nálunk Björnson kevésbbé ismeretes, mint hírneves kor- és vetélytársa, Ibsen. Drámái közűl csak kettőt adtak elő magyar nyelven: a "Csőd"-öt -mely hazájában 1200 előadást ért meg- és a "Leonardá"-t. Le van még fordítva két-három regénye és a lapokban elszórva számos novellája jelent meg magyarúl.

A magyar közönségre nézve sok idegenszerűség van bennük, ködös rejtelmességükben, ránk nézve gyakran csak homályosan érthető jellemeikben és helyzeteikben, erkölcsi és társadalmi irányzatosságukban s ezért csak olyanok tudják őket igazán élvezni és méltányolni, a kik nem sajnálják a fáradságot, hogy egy kiváló szellem megérthetése kedvéért beleéljék magukat az idegenszerű légkörbe.

Egy nagy tanúlságot azonban meríthetünk mi is Björnson pályájából Kis nemzetnek fia ő is és mégis megmutatta, hogy az irodalom, a közös emberi mívelődés terén egyes kiváló szellemeikben kis nemzetek is vezényszerepre juthatnak. A kis Norvégia két nagy költője, Björnson és Ibsen révén irányadó hatást tudott tenni egy nagy nemzetnek, a németnek legújabb irodalmára s e hatás többé-kevésbbé megérzik minden európai nép irodalmán.