Németországgal való kereskedelmi viszonyunkat a német birodalmi gyűlésben a decz.14-iki éjjelen megszavazott vámtarifa alaposan megrontotta.
Azon - a magyar érdekeket tekintve – a kereskedelmi szerződés nem sokat javíthat. A gabonaneműek vámjai, mint ismételve előadtuk, olyanoknak vannak nyilvánítva, melyeken a szerződés sem változtathat.

A ránk nézve fontos másik csoport, az élő és leölt állatok vámja, megkötve nincs ugyan, ezeknél tehát lehetséges az alku, de kilátások itt is nagyon kedvezőtlenek.
Bülow német kanczellár ugyanis deczember 11-én tartott beszédében biztosította az agráriusokat, hogy a német kormány erősen el van határozva a kereskedelmi szerződésekben oly vámokat biztosítani a német marhatenyésztés védelmére, melyek teljesen elégségesek. Továbbá el van határozva mindazon egészségrendőri intézkedéseket fentartani, melyek az állati betegségek behurczolását meggátolhatják.

Ez pedig azt jelenti, hogy az óriási mértékben fölemelt állatvámoknál igen csekély mérsékelést remélhetünk.
S a mi kevés mérséklés lesz, abban sem lesz köszönet, mert a német kormány – az eddigi tapasztalatok szerint – akkor teszi azt állategészségügyi ürügyek alatt hatástalanná, a mikor akarja.