Edvard angol királyt augusztus 9-ikén megkoronázták. Az angol királyok koronázása nem oly fontos közjogi és alkotmányos tény, mint Magyarországon; az angol király uralkodásának nem föltétlen kelléke. A szertartáshoz azonban ragaszkodik az angol nemzet, mint minden ősi szokáshoz. Ezuttal pedig a koronázás ünnepe azzal is nyert jelentőséget, mert Viktória királynő megkoronázása óta hetven év mult el, s a mai nemzedékben vajmi kevesen vannak, kik még gyermekkori emlékök közé sorozzák a fényes ünnepet.

A király a nemzethez
A király aug. 8-án üzenetet bocsátott ki népéhez, a melyben a koronázás előestéjén, életének a legfontosabb eseménye alkalmából, kifejezést ad szivbeli örömének népével, a gyarmatokkal és Indiával szemben ama részvétükért, melyet tanusítottak , mialatt élete veszedelemben forgott és kiemeli azt a türelmet, a melylyel a csalódás kellemetlenségeit viselték, a melyeket a koronázás elhalasztása okozott. A király köszönetet mond a gondviselésnek, mely életét meghosszabbitotta és erőt adott neki, hogy az uralkodó fontos kötelességeit teljesitse.

A nemzeti ünnep előtt
A király e hó 6-án érkezett meg Cowesból Londonba s a Buckingham-palotába szállt. Elég biztosan járt s nem használt botot. Az utazást jól kiállta, a sebhely csaknem teljesen behegedt.
Londonban a diszitéseket az utolsó napig folytatták. A koronázásra Henrik porosz herczeg és neje is megérkeztek s ezenkivűl a dán királyi család herczegei, György görög herczeg (Kréta kormányzója) és András görög herczeg, mint az uralkodó családból való legközelebbi rokonok. A többi uralkodó családokat a követek képviselték.

Feltünő azonban, hogy az angol főnemesség nem várta be a koronázást, hanem nagyrészük elutazott vidékre, vagy külföldre. A Westminster apátságban, a hol a koronázás volt, sok hely üresen maradt, mert a peerek nagy része távol volt Londontól. A királyi főkamarás, hogy a templomost mégis megtöltse, táviratilag meghivta a kornázásra a 20,000-nél több lakosságu városok polgármestereit. Chonmel írországi város polgármestere ezt válaszolta a főkamarásnak: „Nem kérek és nem fogadok el meghivást a koronázásra.”

Az udvarhoz közel álló körökben azt beszélik, hogy Edvárd király azért siettette a koronázást, mert ha koronázatlanul halna meg, neje, Alexandra királyné nem kapná meg az államtól az özvegyi járadékot, mely 100,000 font sterlinget tesz.