Mindig nagyon mozgalmas az élet a szép Budapest utczáin, de mégis tán legélénkebb így husvét tájban. Nagy tömegekben tódul a nép mindenfelől a templomokba, vagy onnan haza, mindenki igyekszik a kezdődő tavasz verőfényes napját élvezni; sokan pedig a rajtuk pompázó legújabb divatú ruhát, kalapot óhajtják bemutatni a világnak.

Már az ünnepet megelőző napokon feltünően népesek lesznek az utczák. A boltok kirakatai egészen levetkőzik rendes képüket, nevezetesen a csemege- és játékszerkereskedések, melyek naptár nélkűl is biztosan jelzik, hogy ime, itt a husvét!

A kirakatok nagy üvegtáblái mögűl mindenünnen rengeteg mennyiségű, mindenféle szinű és nagyságú tojások, tojásalakú dobozok csillognak ki, tevék, gólyák s más effélék társaságában, sok édes vágyódást, nagy gyönyörűséget keltve a fővárosi gyermekek szívében. Ezek pótolják náluk a szabad, nyilt, virágos mező gyönyörűségeit.

Az ékes tojásokkal vetekednek népszerűségben a csemegeüzletek hatalmas sonkakirakatai. Soha ennyi pirosra füstölt reme sonkát egy rakáson! Bár sajnos, hogy ezek nagy része is külföldről- Prágából- kerűlt, csak itt-ott szerénykedik egy-egy kassai, vagy debreczeni. Mindazonáltal a külföldi vendégeknek nagyszámú, lelkes bámulói akadnak.

Nem gyermekek és fiatal mamák ugyan, hanem jól táplált elegáns urak és úrnők, azután kevésbbé elegáns és kevésbbé jól táplált tisztelői a sonkának. Amazok elégedett arczczal be is lépnek a boltba, de bizony emezek megelégesznek az üvegen át való gyönyörködéssel; sorra nézik valamennyit, azután egyet sohajtanak s odább mennek- egy másik sonkakirakathoz.

A virágáruló leánykák is fokozott buzgósággal kinálgatják most virágaikat a népesebb utczák sarkán, hiszen tavasz van, husvét van s ilyenkor még tán az is megvesz egy-egy csokrot búfelejtésűl, a ki a prágai sonkában csak az üvegen át gyönyörködhetik.