Merénylet az Egyesült-Államok elnöke ellen

1901 | Szeptember

Buffalóban, Éjszak-Amerika egyik nagy városában szeptember 6-án merénylet történt az Egyesült-Államok elnöke, Mac-Kinley élete ellen.

Buffalóban kiállítás nyilt meg, annak megtekintésére ment az elnök, s a kiállítás zene-csarnokában várt rá a merénylő. Kétszer lőtt az elnökre. Az egyik golyó csak gyönge sebet ejtett; a másik keresztül ment a gyomrán. Szerencsére nemesebb részeket nem sértett s így van remény, hogy Mac-Kinley elnök sulyos sebéből kigyógyul.

A merénylő, ki a német császárság alá tartozó lengyelföldről származik, anarkhistának vallja magát. Tehát annak a rajongó szövetkezetnek tagja, mely Amerikában nagy fészket tudott rendezni, s ebből a fészekből küldték Olaszországba Brescit, hogy meggyilkolja Umberto olasz királyt, a mi julius 29-én mult egy éve, hogy megtörtént Monzában. Most egy merénylő, ki a szabad Amerikában nőtt fel anarkhista elvekkel, az amerikai elnökre fogott fegyvert.

Mac-Kinley 25-ik elnöke az Egyesült-Államoknak s tavaly novemberben másodszor választották meg. Háromszornál többször egy embert nem lehet megválasztani az Egyesült-Államok elnökévé. Ritka, a kit kétszer választanak meg. Mac-Kinley, mint a törvényhozás (kongresszus) tagja tünt fel védvámos politikájával. Oly törvényt követelt, mely az európai iparczikkek Amerikába vitelét nagy vámmal sujtja, hogy így az amerikai ipar fejlődhessék. Erről 1890-ben ő maga készitett törvényjavaslatot (Mac-Kinley-bill a neve) s ezt el is fogadták, Mac-Kinleyt pedig szülőföldje, Ohio állam kormányzójává választotta, 1896 nov. 3-ikán az Egyesült-Államok elnökévé lett. 1844 január 29-ikén született Ohio állam Niles városában.

Mint elnök merész politikát folytatott, s Amerikának világra szóló uralomhoz vezető utját egyengette, Spanyolorsától utolsó amerikai gyarmatait, Kubát, Portorikót is elvette az 1898-iki háborúban, melyet nagy furfannal készitett elő. Sőt, elvette a spanyoloktól az ázsiai nagy sziget-gyarmatot, a Filiiinákat is. Legujabban éjszaki Amerika hatalmának további terjeszkedése végett a déli apró köztársaságok villongásába avatkozott bele és hadihajókat küldött a Panama földszoroshoz.

Buffalóban, a kiállításon, a hol a merénylet érte, szeptember 5-én nagy beszédet mondott arról, hogy Amerikának az egész világra kiterjedő kereskedelmet kell szerezni, s megszállni minden piaczot a világon, a hol eddig Amerika nem volt jelen. Ezért minél több hajóra van szükség.
Másnap történt a merénylet. Az amerikai alkotmány szerint az elnök halála esetében a kormányzást az alelnök veszi át annyi ideig a mennyire az elhunyt elnököt megválasztották. Roosewelt alelnök az elnök betegsége idejére máris átvette a kormányzást.

A merénylet
Mac-Kinley elnök szeptember 5-én érkezett Buffalóba a kiállitás látogatására. A mikor az elnök szeptember 6-án ismét meglátogatta a kiállitást, délután négy óra tájban bevonult a zenepalotába, a hol azonnal megkezdődött az elnök előtt való elvonulás ismerestes czeremóniája, a mi közben mindenkinek szabad az elnökkel kezet fogni.

Egyszerre hozzálépett egy ismeretlen, elég jól öltözködött ember, a ki szintén ugy tett, mintha az elnökkel kezet akart volna fogni, de abban a pillanatban a mint Mac-Kinley feléje nyujtotta kezét, revolvert rántott elő. Villámgyorsan egymásután kétszer rálőtt, a ki a második lövés után összerogyott. A detektivek közvetetlenül a második lövés után megragadták a merénylőt. A rendőrségnek sikerült a merénylőt a kiállitás területéről a börtönbe vinnie.

Az első golyó az elnök mellcsontját találta, de visszapattant s csak kis sebet ejtett. A második golyó keresztülhatolt a két gyomorfalon.

Egy másik tudósitás igy szól:
"A merénylő fekete ruhában közeledett hozzá. Jobb kezében zsebkendő volt, melylyel a revolvert eltakarta. Utat tört magának a tömegen keresztül, mig az elnökhöz ért, a ki mosolyogva hajlongott és kinyujtotta kezét. Egyszerre revorverlövés dördült el. Egy pillanatra teljes csönd állott be. Az elnök tétova, zavart tekintettel állott helyén, azután egy lépést hátrált, arcza elsápadt. Megfordult és vissza ment székéhez, leült és kezével eltakarta arczát. A körülötte állók gyorsan kigombolták mellényét. Az elnök kérte őket, hogy maradjanak nyugodtan és ne aggódjanak.
- De hiszen megsebesült! – mondotta Cortelion, az elnök titkára.
- Nem hiszem, hogy sulyosan volnék találva, - mondta az elnök, majd hozzátette: Ne tulozzatok, ha feleségemmel közlitek az esetet.

A csarnokban azalatt a legnagyobb izgatottság váltotta fel a csendet. Két titkos rendőr rávetette magát a merénylőre, földre teperték, megkötözték és el akarták venni fegyverét. A merénylő azonban mégis ki tudta szabaditani karját és még egyszer rá akart lőni az elnökre.

A csarnokban, a melyben óriási néptömeg gyült össze, iszonyu jelenetek játszódtak le. Zavaros lárma és kiáltozás támadt, a férfiak dulakodtak és utat akartak maguknak törni a merénylőhöz, az asszonyok és gyermekek sirtak és sikoltoztak. A nyugalom csak lassan tért vissza.

A merénylő
A merénylő neve Czolgosz Leo, előbb álnéven Niman-nak mondotta magát; 28 éves, nőtlen, lengyel származásu, de Amerikában, Detroitban született. Hosszas vallatás után mondta meg igazi nevét és hozzá tette, hogy szerinte az Egyesült-Államok kormányzata rosz. Ennek megváltoztatására az elnök meggyilkolása szükséges. – Majd így szólt: „Anarkhista, létemre meg kellett tennem kötelességemet, a minthogy sorshuzás következtében nekem jutott a feladat, hogy az elnököt megöljem, nem tehettem egyebet.”

Dicsekedve mondotta, hogy az Aranysas nevü ararkhista társaság tagja és a társulat jelvényét a mellén hordja. Állhatatosan megmaradt a mellett, hogy nincsenek czinkostársai. Elmondotta, hogy Goldmann Emmának, a lelkes anarkhista nőnek követője, a kinek tanitásait buzgón hallgatta.
Czolgosz Clevelandból ment Buffalóba nyolcz nap előtt. Ott egy bizonyos Novák Jánosnál lakott. Lakásán senkivel sem érintkezett.

Minden jel arra vall, hogy Goldmann Emma a tulajdonképen értelmi szerzője a merényletnek. Ez az anarkhista nő német származásu, alacsony termetű, fakó arczu, csunya teremtés; szeme fekete és ében-szinű a haja. Chicagóban élt ezelőtt mint varrónő. Ott megismerkedett azokkal, a kik 1888-ban a lázadásban nagy szerepet vittek és aztán lefejeztettek. Akkor kezdte hirdetni szóval és irásban a „tett szükségét”. 1893-ban New-Yorkban izgató szónoklatok miatt elfogták és fogságra vetették Golmann Emmát.

Czolgosznak ideges rohamai vannak, ha szólnak hozzá. Annak az embernek, a ki Czolgosz előtt lépett Mac-Kinleyhez, a jobb kezén három ujja be volt kötve. Mac-Kinley kezét hosszabb ideig tartotta a magáéban. Azt hiszik, hogy ez az ember büntársa Czolgosznak.

Részvétnyilatkozatok
A merénylet alkalmából részvétét fejezte ki az Egyesült-Államok kormányának Ferencz József király is. Széll miniszterelnök is a merénylet hirére táviratot küldött Mac Cormick éjszakamerikai követnek Bécsbe.

A megsebesült elnök
Az első pillanatokban az elnök sebesülése halálosnak látszott, de a legujabb hirek szerint Mac-Kinley állapota folyamatosan javul. Mig az egyik golyót, a mely csupán hussebet kozott a mellén, azonnal el lehetett távolitani, a másik golyót, a mely az altestbe hatolt, mindeddig nem sikerült megtalálni.

A golyó a gyomrot elől keresztülfurta. A gyomorfalat gondosan összevarrták selyemmel, azután megvizsgálták a hátulsó gyomorfalat, azt is ugyanolyan állapotban találták s szintén összevarrták. A golyó további utját a leggondosabb kereséssel sem tudták megtalálni. A has sebét baj nélkül elzárták. A beleken vagy a hasnak valamely más szervén nem találtak sérülést. Az orvosi jelentések megnyugtatón hangzanak. Az elnök feleségének, ki külön vonaton érkezett New-Yorkból, az orvosok megengedték e hó 8-ikán, hogy naponként egy órát a sebesült mellett töltsön.

Elfogatások
Amerikában a New-York melletti Patterson a világ minden részéből való anarkhisták központja. Detroit sem különb. A pattersoni anarkhisták határozták el az olasz király meggyilkolását is. Az amerikai rendőrség azonban tétlen maradt. Most kutatja az elnök ellen elkövetett merénylet ágait.

Clevelandban két embert letartóztattak, mert állitólag összeköttetésben állottak a merénylővel. A rendőrség azt hiszi, hogy az összeesküvést Clevelandban szőtték. A chicagói anarkhisták tagadják, hogy az elnök ellen intézett merénylet anarkhista összeesküvés müve.

Buffalóban letartóztatták mindazokat, a kik a merényletkor a pálinkamérésekben megfordultak. A pattersoni és detroiti anarkhisták vezérei azt mondják, hogy nem ismerik a buffalói merénylőt. Indianapolisban a rendőrség letartoztatott egy anarkhistát, a miért dicsőitette a merényletet. Mikor a rendőrök elhurczolták azta az anarkhistát a tömeg meg akarta ölni.