Hétszáz esztendő áldásos és buzgó munkálkodása avatja a hazai cziszterczita rendet a magyar művelődés tiszteletre méltó bajnokai közé. Ama szerzetek közül való ez a rend, melyek derekasan kivették részüket a nemzetet fejlesztő és fentartó küzdelmekből és a melyek története ennélfogva összeforrott a nemzet történetével.

A rendtagoknak Magyarországra való első betelepülése 1142-ben II. Béla uralkodása alatt történt. Ekkor érkezett néhány cziszterczita szerzetes Czikádorra (most Báttaszék, Tolna-megyében). Ez első települők sorsa ismeretlen; úgy látszik, akkor még nem tudtak meghonosúlni. Később 1179-ben, III. Béla Egeresen a Maros balpartján, Torontál megyében telepítette meg őket, hol részükre apátságot alapitott.

Három esztendővel későbben, 1182-ben a francziaországi Clairvaux-ból a Bakonyba hivta meg őket Béla király, melynek egyik völgyében a Cuha nevű Bakonyér balpartján építették fel később a zirczi apátság rendházát és templomát, miután előzőleg jó másfél évtizedet töltöttek ott el erős munkában, ideiglenes otthonukban.

Ez az építkezés már II. Béla fia, Imre király alatt történt. A templom főoltárát, mint királyi kegyúr, Imre emeltette, a mint ezt a jelenlegi zirczi templom éjszaki oldalába falazott kő következő felirata hirdeti: „Ezen oltárt Imre magyar király alapította”.

Ez ősi templom és kolostor egész a mohácsi vész utánis állott fenn. A török hódoltság alatt azonban pusztulás lőn sorsa: az ellenség feldúlta, falait lerombolták az idők viszontagságai. A mai kolostor és templom alapkövét csak jó sokára ezután, a tizennyolczadik század második negyedében tették le.

A kolostor sok változáson ment át, mig jelenlegi alakját fölvette. Többször kibővítették, főleg keleti szárnyát és az előtte levő kisebb épületet. Villax Ferdinand apát az emeletes régi épületre még egy emeletet épített. Gyönyörű könyvtárral és gyűjteményekkel is felszerelte.

Ő emeltette az apát lakásáúl szolgáló épületet is. A könyvtár építése és a kolostor renaisance stylben való átalakítása még a múlt század negyvenes éveiben vette kezdetét; a homlokzat és a kettős kőtorony azonban csak az ötvenes években készült el. A kolostor és templom úgy, a mint ma áll, szépségére és nemes egyszerűségére nézve ritkítja párját. De gyönyörű a kolostor parkja is.

A zirczi apátság 1814-ben lett újra magyar apátsággá. Az apátság életével közös volt Zircz község sorsa is. Magyar lakossága a török hódoltság idején kipusztult s német telepesek foglalták el a magyarság helyét.

Ezek utódai Zircz mai lakosai, kik között sok a kőmüves, cserepes és ács. A cziszterczi szerzetesek fő foglalkozása egykor a mezei munka, a földmívelés volt. Zircz lakossága, valamint a környékbeli falvak ő tőlük tanultak gazdálkodni és földet mívelni. A zirczi apátsági uradalom ma is elsőrendű minta-gazdaság.