A nagy költő sok elfoglaltsága mellett ráér, hogy svábhegyi gazdaságában mintaszerű szőlő ápolhasson. Zemplém megyében, Nagy-Mihályban egy lelkes szőlőtermelőnek, Mathiász Józsefnek újfajta szőlőt sikerült nevelni, s a költő iránti tiszteletből Jókai-szőlőnek akarja elnevezni.

Hogy a költő beleegyezését megnyerje, levelet írt hozzá, s abban az újfajta szőlőről ezeket mondja:

„Az újszülött származása: Apja Chasselas Duhamel, franczia eredetű, szép nagy s rozsdafoltos fehér bogyójú, koránérő s bőven termő nemes csemegefajta. Anyja pedig Bronner’s Traube, német származású, hirtelen szőke szépség, sajátságos szégyenpiros színű, kitűnő ízű, olvadozó, lágy húsú, elég korán érő s kissé szagos természetű terméssel."

Jókai a levélre így válaszolt:

„Igen tisztelt kollegám! Mint magam is szőlőmívelő ember, nagy élvezetet találtam az ön által létrehozott újfajta szőlőben, mely a jó tulajdonok egyesitésével van felruházva. Nagy büszkeségemet fogom találni benne, ha e remek szőlőfaj az én nevemet viselendi s e kitüntetést önnek hálásan megköszönöm. Minden áldást kívánra önre, maradok igaz tisztelettel"

Budapest, 1901
okt. 4-én. Igaz híve Dr. Jókai Mór.”