Az országgyülés október 26-án összeült.

A király 28-án fogadta trónbeszéddel az országgyülésnek mind a két házát. A főrendiház a trónbeszéd után már megalakult. A király ismét gróf Csáky Albint nevezte ki a főrendek elnökévé. A képviselőházban lassabban megy az alakulás.

A pótválasztások is véget értek mindenfelé az országban. Nincs hátra más választás, csak a kettős mandátummal biró képviselők lemondása által megüresedő kerületekben. Barabás Béla, Hieronymi és Rakovszky István dicsekednek csak kettős mandátummal, melyek egyikéről le kell mondaniok.
A szabadelvű-párt 270 kerületben győzött, a Kossuth-párt 81 kerületben, a néppárt 25, az Ugron-párt 12 kerületben, és van 18 pártonkivüli képviselő. Az ellenzéki pártok mind gyarapodtak.

Az országgyülés első ülése
Október 26-án gyültek össze a képviselők először. A király október 24-én hivta ugyan össze az országgyülést, de az alkotmányos gyakorlat három napot enged a gyülekezésre. A Sándorutczai országház környéke e napon délelőtt már jókor megelevenült. Az utczán nagy csoportok álltak. Oda bent a folyósokon, a karzatokon a nagy teremben zsibongó élet támadt. A karzatok első sorait előkelően öltözött hölgyközönség foglalta el.

A folyosókon a viszontlátás örömét élvezik a régiek. Egymásnak bemutatkoznak az ujak. Százötven uj ember van a képviselőház tagjai közt. A régiek csakhamar észreveszik, hogy a Ház megfiatalodott. Igen sokan siettek bemutatkozni gróf Apponyi Albertnek, a leendő elnöknek.

Az elmult országgyülésről hiányzott Beöthy Ákost is sokan üdvözölték. A ki a mult képviselőházra gondol, szinte nehezen tudja elképzelni a mostanit Szilágyi Dezső, Pulszky Ágost, Tisza Kálmán, Matlekovits, Láng Lajos, gr. Károlyi István, Rohonczy Gida, Chorin Ferencz, Gajári Ödön, Győry Elek, Polónyi Géza nélkül. Plósz miniszter sincs a házban, holott, ha mandátumát el is veszitette, a piros bársonyszékhez megmaradt a jussa. Kivüle minden miniszter megjelent. Őt magát betegség kötötte az ágyához.

A terem 10 óra körül kezd telni. Kiki fölkeresi a maga helyét. Ezalatt a miniszteri szobában egy kis tanácskozás folyt az öreg Madarász Józseffel, ki a legidősebb képviselő, tehát neki kell lenni korelnöknek. Madarász ki is jelentette, hogy elfoglalja a korelnöki széket, hanem a mint szóba jött, hogy az országgyülés fölmenjen a fekete-sárga lobogóval ellátott királyi palotába, akkor ő tovább nem lesz korelnök, mert ő nem vezetheti oda a képviselőházat. Megállapodtak tehát, hogy Fabiny Teofil volt igazságügyminiszter foglalja el Madarász után a korelnöki helyet, mint a ki ő utána a legidősebb a Házban.

A teremben most más a pártok elhelyezkedése, mint volt. A Kossuth-féle függetlenségi párt teljesen betölti a szélsőjobboldalt. Látható e padokon több sujtásos ruháju református pap s az előkelő szalonkabátok egyhanguságát egy-egy régi módi magyar ruha (meg a Makkay Zsiga székely viselete) tarkitotta.

A Kossuth-párt mellett van az Ugron-párt kis csoportja és a néppárt. Ez is megszaporodott egy kissé, s azzal tünik föl, hogy köztük van a legtöbb bajusztalan, a mi a magyar képviselőházban ritkaság; itt van egy csoportban legtöbb katholikus pap. Négy tót-párti képviselő fent a fal közelében választott helyet. Aztán vagy tiz szász képviselő ül együtt. Következik jobbra a szabadelvüek tábora.

Széll Kálmán miniszterelnök nem a kormány élén vonult be a Házba, mint az eddig az első ülésen szokásos volt. Észre sem vették, a mikor benn termett az ülésteremben, a képviselők gomolygó tömegén átsiklott és elfoglalta helyét. Igy a szokásos éljenzés, melylyel a többség a kormányelnököt ilyenkor fogadni szokta, elmaradt, de annál bővebben volt része benne az ülés végeztével, mikor az utcza népe éljenezve kisérte a Muzeum-kerten át a Muzeumig, a melyben a főrendiház ülésezett.

Féltizenegyre járt az idő, mikor megszólalt a csengetyű, de nem az elnöki emelvényről. Csávossy Béla háznagy, az egyetlen képviselő, a kinek ekkor is hivatala volt ebben a Házban, rázta meg a miniszterelnök háta mögötti padban.