Megirtuk már, hogy a piczehelyi kerületben, (Tolna) melyet eddig Rátkay László Kossuthista képviselő, a néppárt jelöltje, Szücs József ottani káplán mellett nagy zavargást idézett elő, ugy hogy a választást nem lehetett befejezni.

A csendőrség közbelépése számos emberéletet kívánt. Hárman a helyszinén meghaltak, sokan megsebesültek, másnap még négyen haltak meg a sebesültek közül. Tekintettel az izgatottságra, katonaság ment Pinczehelyre.

A zavargást a néppárt táborában kezdték. Eleinte csak a Rátkay-pártiakat dobálták, később azonban a csendőrökre is rákerült a sor. Ezek sokáig csititották a népet, de mikor mindjobban szoritották őket s a mikor állitólag egyik választó revolvert szegezett egyik csendőrnek, - a végső szükségben hozzányultak a fegyverhez.

De az első lövésen nem hogy megfélelmitették volna a tömeget, sőt annál inkább fölizgatták. Egy Császár nevü pinczehelyi ember, a kinek fiát lelőtték, egyik csendőrt földre teperte. A csendőrség ekkor, hogy a vérengzést kerülje, egyre hátrált, ugyszólván testével fedezte a Rátkay-pártot, a melyet a tömeg megrohanni készült.

A Rátkay-választókat végre a vasúti állomás perronjára terelték. Később egy készen álló tehervonatba bujtatták s ugy szállitották őket tovább. Schwetz Antal választási elnököt végtelenül meglepték a lövések, mert a fegyverhasználást nem ő rendelte el. Kirohant, hogy a rendet helyreállitsa.

Egy tudósitás – mely a Rátkay-pártból kelt – ezeket mondja:
Weisz Márton puszta-adorjáni bérlő, 72 éves, a néppárt vonalán akart keresztüljönni a szavazó helyiséghez. Rárohantak, földre teperték, ütlegelték és csak nagynehezen sikerült az uhlánusoknak kimenteni. Délután 3 és 4 óra között kellett felvonulni a tamási választóknak, kik a Rátkay-párt zömét képezték. De csendőri és katonai fedezet mellett vonulhattak csak fel.

A néppártiak ekkor hatalmas kőzáporral fogadták az ellenpártot. A most beállott zürzavar leirhatatlan. A Rátkay-párt emberei betört fejekkel, sok sebtől boritva menekültek, ki a merre tudott, a csendőrök pedig, kiket szintén több kődobással, sőt revolverlövéssel is megtámadtak, kénytelenek voltak fegyvert használni. 14-15 lövés történt 3 halálesettel és néhány komolyabb megsebesüléssel. A halottak között két leány is van.

Bubics Antal, nyug. Herczegi főügyész, a néppárt legdühösebb korifeusa, mint mondják, ily szavakkal biztatta az embereket: „Üssétek a zsidő pártot. Miattok ennyi emberélet ment kárba. Üssétek!”

Dr. Piringer József választási alelnököt bent a teremben érte egy kődobás. Erre 5 órakor az elnök véglegesen felfüggesztette a választást és az egész választási bizottság, bár fedezet alatt, de folytonos kődobások zápora közben menekült a helyiségből.

A néppárt vezetői pedig ezalatt a falunak Tamási felé vezető kijáratához siettek, kövekkel, kaszákkal és fütykösökkel fölfegyverkezve, hogy a tamási választókat hazafelé utjokban feltartóztassák.

A kiket arra vitt rossz végzetök, a kocsiról lehuzták és összeverték. Az óvatos többség azonban a község másik kijárata felé menekült és kerülő utakon szökhetett hazafelé.

Nekünk a következőket irják:
„A néppárt már reggel ingerülten viselte magát, egy elmaradt 48-ast megtiport a kevés csendőr és katonai személyzet hiányában. A néppárt a bukástól félve, mindig azon volt, hogyan tudjon a 48-as párt ellen támadást intézni. Délután két órakor a szavazó épület udvarán várakoztunk (én is ott voltam), mikor innét kimentünk, fele sem ment ki; azokat kint megtámadták, a ki az udvaron volt, ki nem eresztették. Két lovaskatona mifelénk engedte őket jönni. Hazaárulóknak neveztek minket. Mikor hozzánk értek, kővel, zászlónyéllel támadtak; nem volt katona, csendőr sem, a ki a rendet itt helyreállitotta volna. Estefelé már, midőn látták, hogy őket semmi nem korlátozza, a hivatalos személyeket támadták meg, mikor is a csendőrök kényszerültek lőni és sok sebesült lett.”

Stomfa
A pozsonymegyei Stomfén a választást, melyben Komlóssy Ferencz kanonok szabadelvű és Trubinyi néppárti állottak egymással szemben – felfüggesztették és elhalasztották. Oka ennek az, hogy a Trubinyi-párt erőszakoskodott és vesztegetett. Pálffy herczegnek egy Vrabecz nevü erdészét is rajtakapták, mikor veszetegett. Az is oka az elhalasztásnak, hogy a választási másodelnök a jegyzőkönyvnek kiadását megtagadta.


A fiumei zavargások
Az október 6-iki választás alatt a rendőrségnek, s mikor ez nem volt elég, a katonaságnak sok dolga akadt. A magyarok ellen is, a horvátok ellen is tüntettek.

Dr. Barcsics Erazmus, a fiumei horvátok vezérembere ugyanis nyilt levelet intézett horvát pártfeleihez és felszólitotta őket, hogy ne a horvátellenes Zanella-párttal, hanem gróf Batthyány Lajos pártjával szavazzanak. Ezért sok száz főre menő tömeg vonult dr. Barcsics lakása elé és orditva, fütyölve, kővel dobált az ablakokra. A katonaság kétszer széjjelkergette a tüntetőket, de azok mindannyiszor ujra összeverődtek. Ekkor keményebben léptek föl és összesen százötven személy, köztük sok nőt és gyermeket is letartóztattak. De azért a záporeső daczára is folyt a tüntetés. A város valósággal ostromállapotban volt s a katonaság, bár éjfélkor visszavonult a laktanyákba, egész éjjel készenlétben maradt. Az éj folyamán összesen százhuszonnégy tüntetőt tartóztattak le. Ezek közül másnap negyvenhetet szabadon bocsátottak, a többit az ügyészségnek adták át.

A tüntetők megsebesitették Ormai István rendőrségi gyakornokot, ki a választásnál az első bizottsághoz volt beosztva lajstromvezetőnek és a Batthyányra szavazókat jegyezte. Este nyolcz óra felé a Klotild-utczában „Spia Ungherese” (magyar kém) kiáltással megrohanták, földre teperték, arczcsontját betörték, fejét és oldalbordáját összerugdosták. A mentők vitték el, sérülései sulyosak. A népkertnél megostromlottak az ügyészségnél följelentették Dr. Kuscher nyug. kir. ügyészt a kit le is tartóztattak. Az olasz polgárság komolyabb elemei fel vannak háborodva a tüntetések miatt.

Turócz-Szent-Mártonból írják a „Magyar Távirati Irodá”-nak: A tót nemzetiségi pártnak szucsányi és stubnyai veresége nagy elkeseredést szült a nemzetiségi sajtó és a kortesek által felizgatott turóczi tótoknál. A Szucsányról hazatért Beniczky Kálmán alispánt és Dugovich Titus megyei főszámvevőt, Prienopa falunál meglesték és köveket hajigáltak rájuk, a melyek egyike fején találta az alispánt, mire Dugovich a merénylők közé lőtt, a kik ép fővel megmenekültek. – Ujhelyi Attila főszolgabirónak a választást követő éjjel beverték turáni portájának az ablakait. Turócz-Szent-Mártonban egész sora az asszonynak és suhanczoknak várta a hazatérő szabadelvű párti választókat és követ dobáltak a kocsikra és Galanda Samu kir. közjegyzőt fejbe találták.

A liptó-szent-miklósi választókerületben összesen 3907 szavazatot irtak össze; ebből leszavazott 2895. Az elhalt Matuska Péter közel 30 évig képviselte a liptó-szent-miklósi kerületet, mely idő alatt oly izgalmas választás nem volt, mint a mostani. Most a tótság győzött 993 szótöbbséggel. Fölizgatták a tót népet, korteskedtek képtelen igéretekkel: adóelengedéssel és a magyar nyelv eltörlésével. A leghatalmasabb kortes a tótok hirhedt takarékpénztára volt, a melynek Ruzsiák, a megválasztott képviselő maga az alelnöke. A karhatalom meg nem mérkőzhetett a tótok dühöngésével, a kik őt szabadelvű választót és két hivatalnokot véresre vertek.

Székesfehérváron gróf Zichy Jenő szabadelvüpárti 1185 szóval győzött báró Manndorf Géza függetlenségi ellen. A választás alatt elkeseredett utczai harcz támadt. Hulladékkal, kővel dobálták a szabadelvű pártiakat, többeket megsebeztek. Dietrich Szilárd választási elnök kénytelen volt a katonaságot igénybe venni. A tömeg követelte, hogy a letartóztatottakat bocsássák szabadon s a rendőrség kénytelen volt engedni. Akkor érkezett meg a 69-ik gyalogezred egy százada, majd egy század ulánus. A tömeget visszaszoritották. A lakoma és fáklyás-menet a zavargás miatt elmaradt.

Balassa-Gyarmatról följelentették, hogy a választáson Baintner főszolgabiró csendőri segitséggel fogdosta a Hanzély-pártról a szavazókat. Ezért megtámadták a főszolgabirót, követ dobtak reá, mely az ablakot betörve, feje fölött vágódott a falba. Csak a jelen volt urak csititó szavai akadályozták meg, hogy a csendőrök fegyvert nem használtak. A vesztegetés, megfélelmités épen olyan volt, mint az elmult rendszer idején. A hitelintézeteket, sőt az országos központi hitelszövetkezet fiókjait is mozgósitották az agrárius jelölt ellen. Forgách Antal gróf mandátumát föltétlenül megtámadja a párt.

Ráczalmás: Október 2-ikán este a néppárti választók Günsberg Mór iváncsai birtokost lehuzták a kocsiról és zászlóruddal ugy főbe verték, hogy eszméletlenül vitték dr. Paiss Gyula lakására, a hol fél óra mulva meghalt.