Szerbiában a királyi család botrányai után már a miniszterek botrányaira került a sor. Az ugynevezett *lakodalmi minisztérium*-ban, melyet a király nősülésekor nevezett ki, Vaszics ezredes hadügyminiszter és Marinkovics oktatásügyi miniszter volt a minisztérium két legfiatalabb tagja, s a király legkedvesebb embere.

A két miniszter igen jó barátságban élt, s régi szerb szokás szerint csak testvérnek hívta egymást. A hadügyminiszternek nagyon szép és nagyon kikapós felesége volt; az oktatásügyi miniszternek nem volt ugyan felesége, de ő is kikapós volt.

Az ezredes csakhamar féltékenykedni kezdett, s folyton czivakodott a feleségével, a ki végre is megunta a házsártoskodást, a hazament szüleihez. Vaszics miniszter erre Marinkovics kollegáját bepanaszolta a királynál, s bejelentette, hogy a felesége elcsábítójával nem maradhat egy minisztériumban. A király nem akarta egyiket sem megsérteni, s mindkettejüket elcsapta a miniszterségből.

Az elkeseredett férj most már a szentszékhez fordult s válópört indított. Mind a két fél harmincz negyven tanut jelentett be, s az igen sokáig tartó tárgyaláson a férj és feleség valóságos drámai jelenteket rögtönzött. A papok nem tudták őket kiegyezésre bírni s végre abban állapodtak meg, hogy a házasfelek között levő engesztelhetetlen gyülölet alapján bontották föl a házasságot.