"Statisztikailag bizonyítani tudnám, hogy van Isten."
(George Gallup)

A századforduló környékén született új tudomány, a statisztika rendkívül gyorsan népszerű módszerévé vált a természet- és a társadalomtudományoknak is. Használták minden lehető- és lehetetlen dologra az életünk során elfogyasztott húsmennyiség kiszámításától kezdve a népesség várható lélekszámának előrejelzéséig.

Az ipari fejlődés szinte törvényszerűen hozta magával, hogy előbb-utóbb szükségessé vált a piaci kereslet előzetes becslése és a közvélemény felmérése is. Az első időkben ezek a próbálkozások kevés sikerrel jártak.

A világ talán első, média által is szponzorált közvélemény kutatása az 1824-es elnökválasztás évében történt, amelyet Delawerben végeztek, "pártokat nem diszkriminálva". A kutatás eredményei: Andrew Jackson (335 szavazat), J. Quincy Adams (169), Henry Clay (19). (A kutatás pontatlan volt, mivel Adams-t választották meg elnöknek, Jacksonnak pedig még négy évet kellett várnia...)

1897-ben Dr. Harlow Gale volt az első elméleti szakember, aki a hirdetési trendeket tanulmányozta. 200 kérdőívet adott postára környékbeli üzletembereknek és elégedett volt, hogy húszat visszakapott - ez mindössze 10%-os válaszadási arányt jelent. Valószínűleg vagy Gale önkitöltős kérdőívének formátuma, vagy az ösztönzés hiánya vezethetett ilyen alacsony válaszadási arányhoz.

A bimbózó marketingkutatás két kudarcot is megélt az 1930-as években. Az első a gazdasági világválság, a második pedig a Literary Digest hírhedt elnökválasztási közvélemény-kutatásának fiaskója volt. A Literary Digest 20 millió "szavazólapot" postázott ki, kétmilliót kapott vissza... a kutatás végül a Rooseveltnek szóló szavazatokat 19%-al alulbecsülte.

Ami megmentette a marketingkutatást, az dr. George Gallup és a valószínűségi mintavétel volt, ám közel 20 éves munkájába került. Gallup egyetemi hallgató korában jelentkezett egy álláshirdetésre és házról-házra járó interjúkészítőként dolgozott.Egy olvasói felmérés során a teljesen kimerült és frusztrált ifjú elhatározta, hogy talál egy "jobb módszert".

Ezt a valószínűségi mintavételben találta meg, amely tudományos módszer: véletlenszerűen kiválasztott néhány fogyasztóra épít, akik milliókat képviselnek. Dr. Gallup az Editor& Publisherben 1930-ban közölt cikkben publikálta új elméletét és 1932-ben megkereste Ray Rubicam a new york-i Young&Rubicam hirdetési ügynökségtől.

Azt kívánták, hogy dr. Gallup hozza létre a reklámipar történetének első marketingkutatási osztályát! Az ügynökség néhány hónap alatt dinamikus kutatási osztály fölött rendelkezett, mely hozzásegítette ahhoz, hogy több haszonhoz jusson és jobb hirdetési munkát végezzen.

Az Amerikai Egyesült Államokban Gallup magán-jellegű közvélemény kutató intézetet hozott létre, melynek mottója: „Hallgattassanak meg az emberek!” Azóta az Intézet már a világ sok országában létrehozta helyi alintézeteit, a Magyar Gallup Intézet 1990-ben jött létre.